A SOHO műholdat húsz éve, 1995-ben állították a Föld és a Nap közötti pályára, hogy "alig" 20 millió kilométeres távolságból gyűjtsön adatokat központi csillagunk "szokásairól" és "viselkedéséről".

Üstökösvadászat élőben NASA

A küldetés igen sikeresnek bizonyult, hiszen például a SOHO koronográf nevű műszere segítségével képes megfigyelni a Nap légkörét, amely több milliárdszor haloványabb, mint csillagunk korongja. A SOHO szolgáltatja mind a mai napig a legtöbb adatot a Napon megfigyelhető nagy erejű robbanásokról, az úgynevezett koronakidobódásokról, amelyek során a napkorona egy darabja lökődik ki a világűrbe, több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak.

Különösen eredményesnek bizonyult a SOHO az üstökösvadászatban. A műhold pályára állítása előtt csupán tucatnyi üstököst fedeztek fel az űrből, a Földről 1761 óta pedig 900 kométát észleltek - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"Arra számítottunk, hogy évente megfigyelhetünk egy-egy üstököst a Nap környékén, de senki sem gondolta, hogy évente 200 újabbat észlelünk" - fogalmazott Joe Gurman, a SOHO-küldetés kutatója.

Mint kiemelte, a műhold különlegessége, hogy képes megfigyelni az úgynevezett napsúroló üstökösöket, vagyis azokat a kométákat, amelyek rendkívül közel merészkednek csillagunkhoz.

Egyszerre két napsúroló üstököst is lekapott a SOHO szonda NASA

A SOHO által észlelt égi vándorok 85 százalékát az úgynevezett Kreutz-üstökösök teszik ki, amelyeknek főbb jellemzője, hogy nagyon hasonló pályán haladnak. A feltételezések szerint egyetlen gigantikus üstökös robbant szét évezredekkel ezelőtt, és a kozmikus kataklizma törmeléke tér időről időre vissza a Nap közelébe. Átlagosan háromnaponta fedeznek fel egy-egy új Kreutz-típusú kométát, ezek napsúroló üstökösök, amelyek nem élik túl a csillagunkkal való találkozást. Az eddigi megfigyelések során csupán a Lovejoy-üstökös úszta meg a Nappal való randevút.