Jyrki Katainen bizottsági alelnök szerdai – az MTI idézte – közleménye szerint az állatkísérletek teljes betiltásának még nem jött el az ideje, „mivel ez az orvosbiológiai kutatások leállásával és más, EU-n kívüli országokba való áthelyezésével járna”. Az EU környezetvédelmi biztosa, Karmenu Vella szerint az Európai Bizottság több olyan intézkedést vezet be, amelyek „elősegítik az állatkísérleteket helyettesítő módszerek gyorsabb elterjedését és szélesebb körű alkalmazását”.
2004 óta az unió területén tilos a kozmetikai termékek állatokon való tesztelése, 2009 márciusától kezdve nem szabad forgalomba hozni olyan kozmetikai termékeket az EU-ban, amelyek állatokon kísérletezett összetevőket tartalmaznak, de az emberi egészségre gyakorolt, összetettebb hatásokkal kapcsolatban a forgalmazási tilalom bevezetésének időpontját 2013. március 11-ig kitolták.
„A betegségek diagnosztizálását és gyógyítását, de a természetvédelmet vagy éppen a fajfenntartást is segíthetik az állatkísérletek, amelyek betiltása súlyos következménnyel járna"
– nyilatkozta még áprilisban a Rádió Orientnek Gyertyán István. Az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnöke szerint „ezzel lemondanánk nemcsak bizonyos betegségek gyógyításáról, de a fenntartható fejlődéshez szükséges ismeretek megszerzéséről is”.
|
Tiltakozás az állatkísérletek ellen tavaly Barcelonában
Albert Gea / Reuters |
A kísérleti állatok 80 százaléka rágcsáló, de léteznek madarakon, halakon, kutyákon, macskákon és kis arányban mezőgazdasági haszonállatokon végzett kutatások is. Magyarországon – a technológiai fejlődés következtében – folyamatosan csökken az állatok felhasználása, ami jelenleg évente 250 ezer. Kutyák közül 400-600-at használnak fel kísérleti célra, ezzel szemben 120-150 ezer kóbor kutya van, amelyből évente 30-40 ezer pusztul el.
|
„Hány állatot ölsz meg samponért?”
Jorge Dan Lopez / Reuters |
„Az Európai Bizottság józan, az európai polgárok, a társadalom jövőjét és biztonságát szem előtt tartó döntést hozott, amikor elutasította, hogy az állatkísérletekre vonatkozó, a világ jelenleg leghaladóbb állatvédelmi szempontú szabályozását hatályon kívül helyezze, és felváltsa az állatkísérletek teljes betiltását előíró jogszabállyal” – értékelte lapunknak a döntést Gyertyán István, aki szerint ezzel a Bizottság azt hangsúlyozta, hogy az állatkísérletek jelenleg nélkülözhetetlenek az emberi és állati egészség, valamint környezetünk védelme szempontjából. Fontos azonban, hogy ezzel egyidejűleg egy cselekvési tervet is felvázoltak, melynek célja az „állatmentes” módszerek kifejlesztésének és elterjedésének felgyorsítása.
Ki szenvedjen?
Magyarországon a nagy egyetemeken, a Magyar Tudományos Akadémián és néhány kórházban folynak állatkísérletek. Az érintett intézményeknek van engedélyük a kutatások lefolytatására, külön-külön minden állatkísérletet engedélyeztetni kell, amelynek során létezik egy úgynevezett ártalom-haszon elemzés. Ennek keretében megvizsgálják, hogy az állatokat érő ártalommal arányos-e a várható tudományos haszon, ami később etikai haszonná alakul át, hiszen az eredmény betegség gyógyítására, emberi szenvedés csökkenésére lesz alkalmas.
Ennek a folyamatnak a részeként hozta létre a jogszabály az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsot, amelynek feladata, hogy az állatkísérleti kérelmekről szakvéleményt nyújtson a hatóságnak. A végleges engedélyezés viszont a megyei Állategészségügyi Igazgatóságok feladata.
