Emberi bőrsejtből klónoztak embriót

Eltávolították egy beteg bőrsejtjének sejtmagját, és azt egy emberi petesejtbe ültették. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni. Újra fellángolhatnak a viták a klónozás körül, mert a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre.

Az őssejteket a modern orvostudomány egyik nagy reménységeként szokás emlegetni, hiszen ezekből szívizom, csont, de akár idegszövet is előállítható. Éppen ezért világszerte intenzív kutatások folynak, amelyek célja a minél egyszerűbb és olcsóbb őssejtforrás megtalálása. Amerikai kutatók most testi sejtekből kinyert genetikai állományt ültettek petesejtbe, amely osztódni kezdett. Ezzel a módszerrel először sikerült emberi őssejteket létrehozni klónozással – a bejelentésben nem a technika a szenzáció, hiszen azt már régóta alkalmazzák az állatok klónozásánál, hanem az, hogy erre emberben is sor került.

Az emlősök, így az emberek őssejtjei két fő típusra oszthatók: az embrionális őssejtek a hólyagcsíra állapotban lévő embrió (blasztociszta), a felnőtt őssejtek (vagy szöveti őssejtek) pedig a felnőtt szövetekben találhatók. A fejlődő embrióban az őssejtek az összes specializált magzati szövetté képesek átalakulni. A felnőtt szervezetben az őssejtek a test javító mechanizmusaként szolgálnak, ugyanakkor a folyamatosan megújuló szerveknek – mint a vér, a bőr vagy az emésztőrendszer szövetei – megújulásában is közreműködnek. A tudományos szenzációt jelentő csütörtöki bejelentés szerint az oregoni tudományegyetem és az oregoni nemzeti kutatóközpont tudósai felnőtt sejtek felhasználásával hoztak létre embrionális őssejtet.

Az amerikaiak hasonló technológiával dolgoztak, mint amelyet az első klónozott állat, Dolly bárány életre hívásakor alkalmaztak 1996-ban az edinburghi Roslin Intézet szakemberei. Akkor egy felnőtt állat sejtjének genetikai anyagát ültették át egy petesejtbe, amelynek saját ­DNS-ét előzőleg eltávolították. Az akkori eredmény Dolly, a mostani egy emberi embrionális őssejtvonal lett. A Cell című tudományos folyóiratban most közzétett tanulmány szerint Shoukhrat Mitalipov és csoportja eltávolította egy beteg bőrsejtjének sejtmagját, amely a genetikai örökítőanyagot tartalmazza, és azt egy emberi petesejtbe ültette, amelynek a sejtmagját előzőleg szintén eltávolították. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni, majd ebből őssejtvonalat hoztak létre. A technológia már sikeresnek bizonyult majmokon, az embereken végzett korábbi próbálkozások azonban a petesejt sérülékenysége miatt eddig nem vezettek eredményre.

„Az úgynevezett nukleáris magtranszfer-technológia jól ismert, hiszen 1996-ban ezzel az eljárással hozták létre Dolly bárányt” – nyilatkozta lapunknak Sarkadi Balázs őssejtkutató. Ez az eljárás az állatok klónozásánál bevett gyakorlat, ugyanakkor súlyos etikai problémákat vet fel ennek humán alkalmazása. Az akadémikus szerint azzal nincs különösebb gond, hogy egy felnőtt testi sejtjéből, jelen esetben egy bőrsejtből nyerik ki a genetikai információt, az azonban már elgondolkodtató, hogy honnan szerzik be a petesejtet. A petesejtnyeréshez a donor jelentős hormonális előkezelése, majd egy kisebb műtét szükséges. Ezenkívül, nyilvánvalóan az amerikai kutatók csak úgy kaptak engedélyt a kísérletre, hogy az embriót tovább nem növelik és nem ültetik be, azaz humán klónozást nem végeznek. (Híradások szerint a létrehozott embriók a blasztociszta állapotot érték el, amikor a megtermékenyített sejt nagyjából 150 sejtből áll. Ebben az állapotban már alkalmasak őssejtek kinyerésére.)

A támogatók ellenben arra hivatkoznak, hogy a korábbi klónozási módszerekhez viszonyítva ez a technika kevésbé támadható, mivel nem használnak fel hozzá megtermékenyített emberi embriókat. Ennek ellenére az áttörés minden bizonnyal újra felkavarja a vitákat a reprodukciós klónozásról, mivel a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre. Az orosz származású, PhD-ját még Moszkvában szerző, az Egyesült Államokban 1995 óta kutató Mitalipov reményei szerint felfedezésüket más kutatók nem használják majd ember­klónozásra. A BBC-n megjelent beszámoló szerint arra nincs esély, hogy az így létrejött embrió életképes legyen. Az etikai problémákon túl a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az emberi petesejtek szükségessége miatt ez az őssejtek létrehozásának költséges, és a donorokra esetleg veszélyes útja. Sajtóhírek szerint a petesejtdonoroknak több ezer dollárt fizettek, ami nagyon sok pénz. Kellően sok ahhoz, hogy a kevésbé tehetős donorok, akár egészségüket is veszélyeztetve beszálljanak az üzletbe.

Egy emberi bőrsejt sejtmagját petesejtbe ültették, amely embrióvá fejlődött
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.