Az IBM szerint belátható időn belül eljöhet az az idő, amikor a hőmérő – a beépített különleges chip segítségével – megmondja nemcsak a hőmérsékletünket, hanem azt is, hogy milyen betegségünk lehet. Vagy éppen olyan robot építhető, amely megtalálja a katasztrófa sújtotta övezetekben eltűnt embereket. Vagy olyan speciális szemüveg készíthető vakok számára, amely megmondja a sérült embernek, hogy éppen mi van előtte. Ha megszületik egy ilyen chip, akkor a szoftveres és hardveres mérnököknek nincs más dolguk, mint megalkotni az embereket segítő eszközöket.

A gond az, hogy eddig nem léteztek ilyen chipek, a jelenleg használtak viszont nem alkalmasak az előbb vázolt feladatokra. A laptopokba, okostelefonokba épített processzorok roppant gyors számítások elvégzésére alkalmasak, de arra tökéletesen alkalmatlanok, hogy segítségükkel megértsük a körülöttünk zajló világot. Ennek az az oka, hogy a mai chipek – magyarázza a CNN – egy adott pillanatban csak egy művelet elvégzésére képesek, igaz, azt nagyon gyorsan teszik.

A probléma feloldása ugyanakkor kézenfekvő, hiszen az emberi agy egy adott időben megannyi döntést hoz megannyi információ alapján. Az agy egyik „processzora" a kék színt érzékeli, a másik a tenger hullámzást hallja, egy harmadik a tengeri só szagát észleli, és az agy összesítve a különálló információkat tudatosítja, hogy a tengerparton sétál. Valahogy így dolgozik az IBM új chipje.

Maradva az emberi agy hasonlatnál, az új szuperchip 4096 magból álló hálózata egymillió idegsejtnek és 256 millió szinapszisnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen chip nagyjából annyit tud, mint amennyit a férgek agya. Ha sok ilyen chipet összekötnek, és azok újabb bonyolultsági szintet érnek el, na abból érdekes dolgok születhetnek.

A Science tudományos lapban most közzétett szenzációs bejelentés szerint ezeknek a chipeknek igen kicsiny az energiaigényük – egy okostelefon akkumulátora vígan elműködteti ezeket. És mégis, ezek a processzorok másodpercenként 46 milliárd művelet elvégzésére képesek, azaz szuperszámítógép szintű teljesítményt mutatnak.

„Ez a szuperszámítógép bélyeg méretű, a tömege egy madártollé" - érzékeltette a művet az IBM vezető kutatója, Dharmendra Modha, aki egy valóban radikális innovációnak minősítette a chipet. A tíz év alatt 53 millió dollárból előállított chip kifejlesztésén – amit az amerikai DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) támogatott - 200 ember dolgozott. Modha szerint a chip megtervezése nem volt egyszerű, többen azt mondták, hogy nem sikerülhet, de a lehetetlenből mára valóság lett.