Csupán az utóbbi években derült ki, hogy a költés után délre vonuló kék vércsék túlnyomó többsége mindig Angola területére vándorol és innen szóródnak szét Afrika déli részén. A tél végén innen vágnak neki a Kárpát-medence esetében mintegy 8 ezer kilométeres útnak észak felé – magyarázta Orbán Zoltán.

Kékvércse-pár Martin Mecnarowski / Wikipedia

A jeladóval ellátott Kárpát-medencei példányokat tavaly vonulás közben fogták be Románia keleti részén, így csak most fog kiderülni, hogy merre található a költőhelyük. Orbán Zoltán hozzátette: a közvélekedés ellenére a kék vércse - akárcsak a gólya vagy más fajok - valójában afrikai madarak, az északi területekre, így Magyarországra is csupán költési céllal érkeznek.

Az MME munkatársa elmondta, hogy elsősorban idősebb példányokat választottak tavaly a jeladóval történő felszerelésre, ugyanis ezek többször is megtették már a sok ezer kilométeres utat. Tapasztalatuknak köszönhetően tudják, hol érdemes megpihenniük az úton, így jóval nagyobb túlélési eséllyel vágnak neki a vándorútnak.

A jeladóval felszerelt kék vércsék útjának nyomon követése elsősorban természetvédelmi szempontból fontos, ugyanis lehetőséget ad a madarak pihenőhelyeinek meghatározására és megfigyelésére. Ezen területek védelme pedig jelentősen növelheti a vonuló vércsék túlélési esélyeit – hangsúlyozta Orbán Zoltán.

A kék vércsék mellett sok más madárfaj jeladóval ellátott példányainak vonulását a www.satellitetracking.eu weboldalon lehet nyomon követni.