Mint írják, Szántay Csaba a természetes szerves anyagok neves kutatója volt, eredményeit több mint háromszáz tudományos közleménye és kétszázötven szabadalma fémjelzi.

A mérnök 1928-ban született Salgótarjánban. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szerves kémiai tanszékének 1950-1956 között kutatója, majd aspiránsa volt, 1965-től címzetes docensi beosztásban dolgozott. 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével tizenegy évvel később bízták meg és 1994-ig vezette azt. Professor emeritusi címet 1998-ban kapott.

Az Magyar Tudományos Akadémia és a BME közös alkaloidkémiai tanszéki kutatócsoportjának elnöke 1996 és 1998 között, 1976-tól az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet osztályvezetőjévé nevezték ki. Emellett vendégoktatókánt dolgozott a New York-i egyetemen is. Az MTA rendes tagja 1982-ben lett. 1975-ben Állami díjat, 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjat, 1999-ben Széchenyi-díjat kapott számos összetett, gyógyszerként alkalmazásra került vegyület szintéziséért és optikai izomerjeik szétválasztásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 1996-ban kapta meg, 2006-ban Prima-díjjal tüntették ki, 2011-ben pedig Gábor Dénes-életműdíjat vehetett át.

Alkaloidkémiával és prosztaglandinokkal, valamint a természetes anyagok szintézisével foglalkozott, továbbá kidolgozta a Cavinton agyi értágító gyógyszer ipari méretű gyártását. Gyógyszerkémiai kutatásai során a Cavinton mellett a Vinkamin és az Emetin nevű gyógyszerek ipari szintézisét dolgozta ki, emellett fontos eredményeket ért el egyes tumorgátló alkaloidok, a morfin és különleges növényvédő szerek teljes szintézisének területén is.

Temetéséről később intézkednek.