A szegedi matematikusok által kidolgozott eljárás a borok értékelői által az adott borokra adott pontok összhangját méri. A mérés abból indul ki, hogy az igazán jó szakértők egymáshoz viszonyítva közelebbi pontszámokat adnak egy-egy bornak, mint a kevésbé hozzáértők. Csendes Tibor, a Szegedi Tudományegyetem számítógépes optimalizálás tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint, ha két tesztelő rendszeresen, azaz a véletlen lehetőségét szinte kizárva egymáshoz nagyon közeli értékeket ad meg, akkor az algoritmus úgy veszi, hogy ők a szakértők, és hozzájuk fogja viszonyítani a többiek teljesítményét az általuk adott pontok alapján.
A szegedi matematikus szerint természetesen nem elképzelhetetlen, hogy két tesztelő (szakértő), egymással összhangban hasonló, ám helytelen véleményt ad, de az eljárás azzal a feltevéssel él, hogy ez kis valószínűségű. „Voltaképp az az egyetlen feltevésünk, hogy a valódi szakértők következetesen ugyanazokat a vizsgált eseteket tartják jónak. Az algoritmus épp azokat keresi meg, akikre ez a kitétel érvényes." Az algoritmus járulékos hasznaként, ha a rangsorban magasabban jegyzett tesztelő ad magas pontszámot egy adott bornak, az nagyobb súllyal esik a latba, mintha egy kevésbé megbízható kóstoló adja ugyanazt az értéket. Vagyis a megbízhatóbb tesztelő magas pontszáma a bor megítélését is javítja – és lássuk be, minden ínyencnek az a fontos, hogy tudja, melyik bort ajánlja a számára hitelesnek tűnő ítész.
A módszert már két teljes (mintegy 500 tételt tartalmazó) borteszt adatbázisával tesztelték: mindkét alkalommal azok végeztek a legjobb eredménnyel, akikről köztudott volt, hogy megbízható, tapasztalt kóstolók. A tesztelés és az eljárás változatok finomítása napjainkban is folyik, sajnos lassabban, mint ahogy rendes finanszírozás mellett haladhatnának. Jelenleg (egy kisebb összegű TÁMOP kutatási támogatástól eltekintve) kedvtelésből fejlesztenek a szegedi szakemberek.
A tervek között egy honlap üzemeltetése is szerepel, amelyen bárki láthatja majd a bortesztelők rangsorolását. Ez a honlap még várat magára, ennek leginkább az az oka, hogy van még fejlesztenivaló, illetve hogy rengeteg bor és borász adatai nincsenek összeszedve és feldolgozva. Csendes Tibor szerint akár a laikus borkedvelő közönség körében is népszerű lehet a módszer, hiszen egy-egy kóstoló adatait fel lehet vinni egy egyszerű internetes felületre, és az eredményeket össze lehet vetni a szakértők pontjaival – ami minden kóstolás után módosulhat, így a műkedvelők teljesítményének változása is folyamatosan nyomon követhető.
A cél továbbra is az, hogy akár a profik, akár a műkedvelők felállíthassanak egy rangsort maguk között. Viszont ahhoz, hogy ez pontos, hiteles, megbízható és elfogadott legyen, rengeteg teszt és adatbázis szükséges, illetve egy kritikus, hozzáértő közösség, amely felhívja a fejlesztők figyelmét a hibákra, és ezzel segít azokat kijavítani. „A borászszakma és a borszakértők felől komoly érdeklődést tapasztalunk. Mivel ez egy objektív (még ha nem is mindig pontos) kiértékelést adó eljárás, ezért, aki a borok gyártásában és forgalmazásában részt vesz, alapból kíváncsi az értékelésünkre. Messzire még nem jutottunk a módszerünkkel: igazi előrelépést egy hazai borverseny, vagy egy fesztivál rangsorainak értékelése jelentene."
Hogy milyen kifutása lehet ennek a programnak? Csendes Tibor szerint az algoritmus semmilyen módon sem kötődik a hazai borászatokhoz, nincs akadálya a módszertan nemzetközi megmérettetésének. Globális bormérce születhet matematikai alapon.
