Egykor még kuncsorgott a pénzért, ma már ünnepelt sztártudós

Amikor Puerto Rico fővárosában, San Juanban egy konferencián először találkozott Doudnával, a Kaliforniai Egyetem Berkeley campusán dolgozó biokémikussal, nem gondolta, hogy ilyen messzire jut együttműködésük. A hatalmas siker részben nem lepte meg, más tekintetben viszont igen. Mint elmondta, ekkor már évek óta dolgozott munkatársai­val baktériumokon, és azonosítottak egy olyan molekulát, mely alapvető jelentőségűnek bizonyult a génolló működésében. Már ekkor feltételezte, hogy a technika alkalmassá válhat öröklődő betegségek kiküszöbölésére. Azok közé tartozott, akik már a kezdetekkor sejtették, hogy a rendszer nemcsak baktériumok szintjén működik, hanem fejlettebb élőlényeknél is. Ebben az időben azonban még azt hitte, csak egy újabb enzimmel bővül majd a klónozással vagy DNS-sokszorozással foglalkozó bio­lógusok eszköztára. A Streptococcus pyogenes nevű emberi kórokozó baciból származó fehérje, a cas9 azonban valami teljesen újat tudott – emelte ki.

– Szerencsénk volt, hogy mi dolgoztunk először ezzel a baktériummal, másrészt ráleltünk egy olyan komponensre, amely a CRISPR-cas9 rendszert még egyedülállóbbá teszi, ráadásul két RNS-molekulát használ az örökítő DNS szerkesztéséhez, és a korábbi változatoknál jóval egyszerűbb módon – hangsúlyozta a fiatalos és hírneve ellenére láthatóan szerény francia professzor. Külön kiemeli fiatal munkatársainak, diákjainak szerepét, akik között vannak lengyelek, bolgárok vagy éppen osztrákok. Bécsben hét évet töltött, majd a svéd Umea következett, ahol a nagy felfedezés érte. Sokan mondták kezdetben, hogy nem igazán éri meg ezen az úton haladni, de kitartó volt, ami szerencsét hozott.

Bár a CRISPR-cas9 technikát kevésbé támadják a génmanipuláció ellen fellépő szervezetek, hiszen idegen gének bevitele nélkül is képes az örökítőanyag minden eddiginél pontosabb átszabására, azért elárulta, ő is kapott személyes fenyegető leveleket aktivistáktól. Ám mivel az egész tudományos közösség a módszer előnyeit emeli ki, a média is ebbe az irányba mozdult el. Az ezzel a technikával előállított szervezeteket ma már nem is tekintik hagyományos GMO-nak. A CRISPR-cas9 alkalmas régi fajták felélesztésére is, hangsúlyozza Charpentier, aki megerősíti: a módszer ma már nélkülözhetetlen a biológusok számára. Amikor arra célzok, nem lepődnék meg, ha telefonon keresnék a stockholmi Nobel-bizottságtól, nevetni kezd.

– Ebben nem vagyok olyan biztos. Az ilyen döntésekre tovább kell várni, másrészt ezen a tudományterületen főként a kutatási irányok kezdeti eredményeit díjazzák – próbálja tréfára venni a minden elemző szerint nagyon is valószínű lehetőséget. A genetikában ugyanis felfedezésükkel egy új korszak kezdődött.