Kiadáscsökkentő céllal a Google Holdra küldhető, alacsony költségvetésű felderítő egységek kifejlesztését célzó versenyt hirdetett meg 2007-ben. A harmincmillió dollár összdíjazású Google Lunar XPRIZE-ra, a világ egyik legjelentősebb technológiai versenyére benevező 29 csapat között volt a magyar Puli.
|
| Pacher Tibor, a Puli Space alapítója és csapatvezetője - Mohai Balázs / MTI |
Mi szükséges a győzelemhez? Egy minimum kilencven százalékban magánforrásból finanszírozott csapatnak sikeresen el kell juttatnia egy automata robotot a Hold felszínére, amelynek az érkezési helytől számítva legalább 500 métert kell megtennie, és el kell küldenie egy nagy felbontású video- és képanyagot a Földre. A képanyagnak tartalmaznia kell 360 fokos panorámaképeket a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani.
Az a csapat nyeri meg a fődíjat (húszmillió dollárt), amelyik először teljesíti sikeresen a küldetést, a második helyezett csapat ötmillió dollár jutalmat kap. A versenyben számos más eredményt – például a holdéjszaka „túlélését” a holdjáróval, öt km megtételét, vagy a korábbi Hold-küldetések helyszínének felkeresését – is díjaznak további ötmillió dollár összértékben.
2013. június 3–6. között Budapest ad otthont a versengők évente megrendezett konferenciájának (Team Summit), ahol a részt vevő csapatok beszámolnak arról, hogy hol tartanak a projekt megvalósításában. Az idei esemény házigazdája a magyar versenyző, a Puli Space Technologies. A rendezvényen minden csapat képviselteti magát, így a világ minden tájáról, tucatnyi országból érkeznek résztvevők – köztük öt amerikai és két nemzetközi, de van indiai, német és chilei kandidáló is – a találkozóra. A Puli holdjáróját 2010 óta fejleszti harminc lelkes, döntően a szabadidejét erre áldozó szakember.
Az elmúlt négy évben negyvenezer munkaórát fordítottak a koncepcióra, ami már számos teszten szerepelt sikeresen: Marokkó sivatagjában és Hawaii Mauna Kea vulkáni terepén is „bandukolt” probléma nélkül és küldött haza Magyarországra jeleket a több ezer, tízezer km-es távolságokból. Persze a Föld–Hold 384 ezer km-es átlagos távolság ennél nagyobb kihívást jelent, de a Puli tervezői abban bíznak, ezt is sikeresen teljesítik majd.
Az adatátsugárzás nem az egyetlen kihívás, amivel a Holdat megcélzó csapat szembesül. Ilyen a Hold szélsőséges hőmérséklete (a 14 földi napnak megfelelő „holdnappal” hőmérséklete 123 Celsius-fok, míg az ugyancsak 14 földi napot kitevő „holdéjszaka” hőmérséklete a mínusz 180 Celsius-fokot is elérheti), a kráterekkel, sziklákkal és kövekkel borított egyenetlen felszínnel is meg kell birkóznia. A földi teszteken eddig csupán egyszer sikerült olyan helyzetbe hozni a holdjárót, hogy onnan nem volt tovább.
A további fejlesztések során éppen azt akarják elkerülni, hogy Budapestről ilyen helyzetbe navigálják a Holdon gördülő Pulit.
– A holdjáró majdnem minden eleme fejlesztést igényel, erre további négy-öt millió dollárra lenne szükség. És 12 millió dollár arra, hogy a Pulit a Földről a Holdra juttassuk. Azaz, ha mi nyernénk meg a fődíjat, mert mi akarjuk megnyerni, mindent összevetve is veszteséges lenne a vállalkozás. De akkor sem csüggedünk, ha tizedikként érünk célba. Akkor is az elsők között juttatnánk ember alkotta technológiát a Holdra. Eddig erre csupán az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína volt képes – tudjuk meg Pathy Miklóstól, aki azt is elárulja, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a Puli egy vetélytárs rakétájának rakterében utazik majd.
A Puli-építők a magyar űripar fejlődését remélik a versenyen való részvételtől, ahogy az XPRIZE díj alapítói is az új ötleteken alapuló új technológiák születését várják. Egy tanulmány szerint a versenynek köszönhetően az elkövetkező évtizedben közel kétmilliárd dollár mozdul meg. De hol van az a néhány millió dollár, ami a nagy reményű Puli Hold-utazását lehetővé teszi? Legkésőbb 2015. december 31-ig ugyanis a Holdra kell a Pulit küldeni.
