Az áttörést hozó kutatásban eredetileg csupán az állatokon már tesztelt beültetési eljárás biztonságosságát kívánták kipróbálni (szívőssejtek szívgyógyászati alkalmazásával eddig csak kísérleti állatoknál próbálkoztak), de ennél többet értek el, mert a beültetés nyomán javultak a korábban károsodott szív pumpafunkciói is.

A kísérletbe bevont páciensek bypass-műtéten estek át, eközben vettek szívőssejteket tőlük, amelyeket később laboratóriumi szövettenyészetben szaporítottak tovább egészen addig, amíg 1-2 millió őssejtet nem kaptak. Az így nyert sejteket körülbelül száz nap elteltével fecskendezték vissza a páciensek szívébe a Harvard és a Louisville-i Egyetem kutatói.

Összesen 14 páciensnél alkalmazták a kezelést, akiknél a beavatkozás eredményeként körülbelül egyharmaddal emelkedett a szív pumpafunkciójának hatékonysága. Roberto Bolli és munkatársai eredményükről az Amerikai Szívtársaság éves konferenciáján Orlandóban (Florida) számoltak be, tanulmányukat a The Lancet című orvosi folyóiratban is közzétették.

Amint arról néhány hete a Népszabadság is beszámolt, korábban más típusú őssejtekkel is zajlottak ígéretes próbálkozások, ám nyilvánvaló, hogy a szív saját sejtjei jelenthetik a legbiztosabb megoldást. A brit Bristol Heart Institute kutatója, Raimondo Ascione és munkacsoportja a Stem Cell Reviews & Reports című folyóiratban közölt vizsgálatában egy ritka őssejtet, a CD133+ jelzésűt tanulmányozták, mely a köldökzsinórvérben található. Laboratóriumi körülmények között megtalálták azt a módszert, amellyel az őssejt szívizomsejtté alakítható.

A kutatók korábban a saját csontvelőből származó CD133+ őssejteket használtak, de ezek lényegesen kisebb mértékben tudtak csak beépülni a szívizomba.

Kapcsolódó cikkek: Rács a koszorúérbe – de mikor? | Őssejttel pótolnák az infarktus miatt elhalt szívizomsejtet | Már egy éve él új 'szívecskével' Lacika | Először hoztak létre klónozással humán embrionális őssejtet | Már csak Isten nem tudja meggyőzni a Vatikánt