A laboratóriumi vírusmutánsok emberek között cseppfertőzéssel terjednének

Reuters Viktor Guriniak

Egy amerikai és egy holland kutatócsoport ugyanis a vírus génállományában olyan mutációt hozott létre, amelynek hatására a kísérleti emlősök – vadászgörények – között cseppfertőzéssel átadhatóvá vált a vírus. Ha ez a változat kikerülne a szabadba, pillanatok alatt világméretű járványt okozhatna, és emberek millióinak élete kerülne veszélybe – közölte lapunkkal a Science sajtószolgálata. Éppen a lehetséges veszélyekre hivatkozva kérte fel még tavaly decemberben az amerikai kormány biológiai biztonságért felelős tudományos tanácsadó testülete a kutatókat, hogy ne tárják a nyilvánosság elé a mutáns H5N1 vírus előállításának összes részletét, illetve írják át az ezzel kapcsolatos publikációkat. Az MTI szerint a Science és a Nature folyóiratok főszerkesztői már egy hónapja jelezték, hogy megfontolják az amerikai kormány – nem kötelező jellegű – kérését, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az eddig példa nélküli ajánlás és a fontos tudományos információk visszatartása miatt. Azzal a két szerkesztőség is egyetértett, hogy a két kutatócsoport olyan eredményt ért el, amit a lehető legszélesebb körben kell megvitatni. Meg kell például érteni, hogy a mutáns vírus miként terjedhet az említett emlősök között cseppfertőzéssel. A teljes kutatási eredményt azért sem szabad közzétenni, mert az illetéktelen kezekbe kerülő adatok segítségével akár a bioterrorizmusban érdekeltek veszélyes fegyverhez juthatnának. A múlt pénteken napvilágot látott moratórium világszerte élénk vitát váltott ki. Egyesek szerint nem akadályozható a tudományos információk szabad áramlása. Ugyanakkor legalább ilyen fontos a közegészségügyi és a biológiai biztonság is. A lényeg, hogy a világ vezető kutatói megállapodtak abban, hogy hatvan napra felfüggesztik a kutatásokat.

„Elismerjük, hogy a tudományos közösségnek világosan meg kell magyaráznia ennek a kutatásnak az előnyeit, illetve olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az esetleges kockázatokat” – olvasható a 39 vezető kutató által szignált levélben. Az érintett két kutatócsoport – az előbb említett holland intézet és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem – az Egyesült Államok kormánya anyagi támogatásával kutatta a veszélyes vírus genetikai állományát.

„Kár, hogy ez történt, de szerintem ez a helyes lépés” – mondta Ron Fouchier, a hollandiai Erasmus Orvosi Központ (Rotterdam) kutatója, a moratórium egyik kezdeményezője a sciencemag.org honlapnak. Az aláírók azt kérik, hogy a következő hetekben egy nemzetközi fórumon vitassák meg a helyzetet. Erre a találkozóra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi központjában kerülhetne sor február végén.

A madárinfluenza vírusa először 1997 végén fertőzött meg embereket, akkor Hongkongban egy 51 éves ember és egy hároméves gyerek halt meg. Az MTI szerint azóta nagyjából hatszáz eset vált ismertté. A H5N1 vírus által fertőzöttek 60 százaléka – eddig összesen mintegy 350 ember – meghalt. A madárinfluenza-vírus eddig ismert törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre ezek a „vad” törzsek nem terjedtek. Az influenzavírusok gyakori mutációja miatt azonban egyszer olyan törzs alakulhat ki a természetben, amely könnyen terjed emberek között is.

A világ különböző pontjain dolgozó kutatócsoportok arra kerestek választ, hogy milyen genetikai változtatásokkal történhet ez meg. A két laboratórium munkatársai azonban nem várt eredményt produkáltak. Az általuk létrehozott, emlősök között terjedő vírus sokkal fertőzőbbnek bizonyult, mint a természetben élő vírusok. Valamit tehát lépni kellett.

Kapcsolódó cikkek: Ismét ölt a madárinfluenza | Madárinfluenza Hongkongban | Kifejlesztették a madárinfluenza vírusa elleni vakcinát | Madárinfluenza-riadó Hongkongban | Már emberről emberre is terjed a madárinfluenza? Peking cáfol