Transzfúziós vérkészletek. Az őssejtes megoldás segíthet majd a hiányon?

Népszabadság - Bánhalmi János

Marie-Catherina Giarratana, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem munkatársa az amerikai hematológus társaság Blood c. szaklapjában tette közzé, hogy sikeres vérátömlesztést hajtott végre olyan vörösvérsejtekkel, amelyeket vérképző őssejtek szaporításával, laboratóriumban állítottak elő. Az őssejteket csontvelőből nyerték, majd ezeket érett vörösvérsejtekké fejlesztették, és ugyanannak az önkéntesnek adták be, akiből az őssejtet vették.

Az orvosi gyakorlatban létezik ugyan egy hasonló módszer. Tervezett műtét előtt vért vesznek, majd, amikor itt az ideje, ezt adják vissza a betegnek. Csakhogy a francia tudósok a betegtől nem vért, hanem őssejtet vettek, és ebből valódi, de mégis mesterséges vért állítottak elő.

Öt nappal a beadás után a vörösvérsejtek 97 százaléka, 26 nap után 50 százaléka volt még a keringésben. Ez a „túlélés” azonos a normál vörösvérsejtek élettartamával. A beadott sejtek tehát biztonságosnak bizonyultak, azaz nem alakultak át például rosszindulatú sejtekké, továbbá a mérések szerint minden paraméterben megegyeztek a „normál” vörösvérsejtekkel, oxigént vettek fel a tüdőben, majd leadták a szövetekben.

Robert Lanza, aki tagja volt annak a munkacsoportnak, amely embrionális őssejtekből először állított elő vért 2008-ban (Népszabadság: „Itt a mesterséges vörösvérsejt” – 2008. okt. 1.), ugyancsak elismeréssel szólt a mostani bejelentésről. Először bizonyosodott be, hogy az őssejtből szaporított vörösvérsejtek a befogadó szervezetben nemcsak hogy épek maradnak, de élettartamuk is megfelel a normális sejtekének.

Sajnos számos korábbi, mesterséges vérpótlást célzó kísérlet csalódást okozott. Az amerikai gyógyszerhatóság, a Food and Drug Administration (FDA) legutóbb 2009-ben tiltott be egy PolyHeme elnevezésű vérpótló készítményt, amelynek több mellékhatása volt, mint haszna.

Bár az őssejtes vér jelentős előrelépés, mind a mai napig folynak a mesterséges vérpótlással kapcsolatos kísérletek is, például olyan pótvérrel, amely a vörösvérsejtek oxigénszállító anyagát, a hemoglobint használja. Ennek is vannak kétségtelen előnyei, így például, szemben a normál vérrel, nem igényel hűtve tárolást. Ez nagyon fontos, ha nagy mennyiségben van szükség vérre, vagy a készítményt távoli vidékekre kell szállítani.

Annál is inkább szükséges az alternatívák kutatása, mivel ahhoz, hogy Marie-Catherina Giarratana módszere a gyakorlatban is használható legyen, egyetlen vérátömlesztéshez a most előállított 10 milliárd sejt kétszázszorosa szükséges, ami azt jelenti, hogy 400 liter folyadékot kellene a beteg keringésébe juttatni. Ettől pedig még távol vagyunk – mondta John Hess, a baltimori Marylend Egyetem kutatója. Robert Lanza szerint azonban már most sincs akadálya embrionális őssejtekből nagy mennyiségű vörösvérsejt gyors előállításának.

Más módszerek is napirenden vannak. Emberi bőrsejteket felhasználva, ezek genetikai megváltoztatásával már sikerült „0” Rh-negatív vörösvérsejteket előállítani. (A kutatás iránya aligha véletlen, ez az a vércsoport, ami mindenkinek adható.)

Mivel nagyon sok műtétet végeznek idős embereken, ehhez sok vérre van szükség. Sürgető tehát, hogy mindig elérhető legyen kellő mennyiségű vér vagy biztonságos vérpótló szer, soha ne kelljen vérhiánytól betegnek és orvosnak rettegnie.

Kapcsolódó cikkek: Nem engedek be lázongókat és korruptokat | Orangutánirtás Indonéziában | Egy spray teszi láthatóvá a rákos sejteket | Tudományos szenzáció: új állatfajt fedeztek fel a szegedi ligetben | Megalakult a New Economics Forum Budapest