A Science-ben publikált kutatási eredmények szerint a törpebolygó felszínének egyes vidékeit metán-, másutt nitrogén-, illetve vízjég borítja.
„Nem ismerek még egy ilyen különleges helyet a Naprendszerben"
- nyilatkozta Alan Stern, a New Horizons program kutatója a Space.com-nak a szonda legújabb felvételei láttán. "A legközelebbi párhuzam a Föld, hiszen egyedül nálunk található ennyire változatos környezet, az óceánoktól a hegységekig".
A NASA műholdja többek között hatalmas vízjég-hegységeket, mesebeli kanyonokat/, nitrogén-jéggel borított gleccsereket, gigantikus vulkánokat és egy még furcsább, sima jégmezőt térképezett fel a Plútó amúgy becsapódási kráterektől szabdalt felszínén.
Az egyik leggyönyörűbb fotón, amit most küldött haza a szonda, a Plútó vékony légköre látható, amelyet a sarki nitrogénjég sapkák táplálnak. A felvételen összesen 20 páraréteget lehet megkülönböztetni, ahogy több száz kilométer hosszan borítják a felszínt.
A New Horizons egy Sputnik Planumnak keresztelt, ezer kilométer széles, szív alakú jégmezőt is lefotózott (ez az alábbi kép felső részén látható), ami azzal keltette fel a tudósok figyelmét, hogy a felülete gyanúsan sima, nincsenek benne becsapódási kráterek. Mindez "közelmúltbeli" (legfeljebb 10 millió éves) geológiai aktivitásról árulkodik. A Science-ben publikált kutatási eredmények szerint a nitrogénjég borította Sputnik Planum egy óriási, ősi medencét fed, amit egy meteor becsapódása vájhatott ki a kéregből.
Ha már arra járt, a Horizons a Plútó legnagyobb holdját, a Charont is szemügyre vette: a fenti fotó alsó részén a Vulcan Planum nevű, 312 kilométer széles, kráterekkel és völgyekkel tarkított síkság, valamint a Clarke Mons hegység látható, amit egy mély árok vesz körbe. A hold ragyás felszíne arról tanúskodik a NASA szerint, hogy a felszín ősrégi: a vízjégből álló Vulcan Planum egy jégvulkán 4 milliárd évvel ezelőtti kitörésének nyomait őrzi. A kutatók szerint mindez egy "holdalatti" óceánnal állhat összefüggésben, ami megfagyásakor szétszabdalta a felszínt. Hasonló jelenségnek tulajdonítják a Plútó felszínének sokszínűségét is, habár a törpebolygó geológiai aktivitására még nincs elegendő bizonyíték.
A következő (hamisszínes) fényképen a a Sputnik Planum alatt elterülő kaotikus hegyvidék látható. A kép alapján a NASA kutatók azt feltételezik, hogy a Sputnik Planumot megtöltő jég megváltoztatta a környező terepet is, vagyis a jégvulkán "hegyeket szült".
A New Horizons program kutatói a jövőben újabb izgalmas felfedezéseket ígérnek: az űrszonda ugyanis eddig csak a felvételek egy részét továbbította. Mivel a New Horizons már több mint hatmilliárd kilométerre jár a Földtől, a teljes képanyag továbbítása másfél évet vesz igénybe. Ezek után ráadásul a Kuiper-övről is készít felvételeket a szonda, amire még a legnagyobb űrtávcsövek sem voltak képesek - így az ott keringő égitestek millióiról még homályos elképzelésünk sincs.
