A space.com honlap számolt be arról, hogy a torontói nemzetközi űrhajóskongresszuson bemutatott szimuláció szerint a Mars One kalkulációi „túlzottan optimisták": a jelenleg rendelkezésre álló technológiával a projekt céljai nem érhetők el. A vörös bolygó gyarmatosítását ezért újra kell gondolni.

Illusztráció: space.com

Ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, a hollandiai székhelyű nonprofit Mars One vállalkozás azt a célt tűzte ki, hogy négy embert visz 2025-ben a a vörös bolygóra. „Nem azt mondjuk, hogy a Mars One nem valósítható meg, de azt állítjuk, hogy a szervezők számos szempontra nem figyeltek" – nyilatkozta Olivier de Weck professzor.

A Mars One szervezőinek felhívására – egyirányú út a Marsra, a földi visszatérés kizárva – 200 ezer ember jelentkezett. A később kiválasztandó négyfős legénység úrhajója még nincs kész, mint ahogy a marsi épületek sem készültek el. A szervezők szerint a marsi kolónia lakói az életfenntartáshoz szükséges vizet a marsi talajból nyernék ki – az igaz, hogy itt-ott lehet vízjég a vörös bolygón, de hogy az miként nyerhető ki és tehető ihatóvá, nos, ez nem világos. Pontosabban, hol az az űrhajó, amelyik rakterében elfér egy ilyen berendezés?

Ha víz lenne is, de hogyan állítják elő az oxigént? Növényekkel. A MIT szakemberei szerint az űrutasok számára előállított élelemhez 200 hektár talaj kellene a Mars One által számított 50 hektárral szemben. Ha a termények ugyanott nőnének, ahol az emberek élnek, a növények által termelt oxigén olyan magas szintet érne el, hogy a telepesek megfulladnának tőle tíz hét elteltével - a sok oxigén kedvezne a tüzek kialakulásának. Ráadásul szükség lenne olyan eszközre, ami képes az oxigén különválasztására és a nitrogénszint fenntartására.

Megoldás lehet, hogy a növényeket elszigetelt üvegházakban termesszék, de a legjobb módszer mégis az lenne, ha a Földről érkezne a folyamatos utánpótlás. Sydney Do, az MIT végzős diákja szerint mindent összevetve az az olcsóbb módszer, ha az élelmiszert nem helyben termelnék, hanem a Földről exportálnák.
A kolónia működtetéséhez nagyon sok tartalékalkatrész is kell, ám ezeket csak 26 havonta tudják indítani – ilyen gyakorisággal kerül kedvező helyzetbe a Mars és a Föld. Mindent összevetve 15 SpaceX Falcon Heavy rakétával lehetne kellő mennyiségű anyagot szállítani a Marsra – a szervezők által számított hat indítással szemben. Azaz sokkal többe kerül, mint ahogy azt a Mars One ötletgazdái hangoztatják. És olyan nem mellékes szempontra is figyelni kell, hogy egy-egy út 180 napig tart.

A Mars One társalapítója és vezérigazgatója, Bas Lansdorp a space.com honlapot e-mailben arról tájékoztatta: bízik abban, hogy a költségvetés, a határidők tarthatók, a szükséges fejlesztések pedig elkészülnek.
2016-ban Földről vezérelt leszállóegység érkezik a bolygóra, 2018-ban pedig egy Mars-járó, amelynek többek között a terepfelmérés és a kolónia előkészítése a feladata. 2021-re a kolónia minden alkotóeleme megérkezik a bolygóra. 2022–24 között valamikor – 8 éves kiképzés után – elindul az első négyfős legénység.