Rejtélyes épített struktúrákra bukkantak egy franciaországi barlang mélyén, melyeket Neander-völgyi ősemberek hagytak hátra több mint százezer évvel a modern kori ember megjelenése előtt.
hirdetés
Az egyik legkorábbi, ember által alkotott építményt fedezték fel a Pireneusokban. A Neander-völgyi ősemberek egy barlang mélyén fészkelték be magukat, ahol több mint 400, földből kivájt cseppkődarabot stószoltak fel, ahol tüzet raktak és kezdetleges falakat is felhúztak.
Francia és belga régészek többek között két, több rétegből felhalmozott, gyűrű alakú falat tártak fel, melyeket a földbe ékelt oszlopokkal támasztottak meg. A legnagyobb fal hét méter hosszú és negyven centi magas.
„Ez teljesen más, mint amit valaha láttunk. Nagyon titokzatos”
– idézte a The Guardian Marie Soressit, a Leiden University archeológusát.
Rendetlen melósok
A falak helyenként megperzselődtek, amiből a régészek arra következtetnek, hogy az ősemberek tüzet raktak, hogy kivilágítsák a sötét barlangot. Az építési terület környékén kerek lyukakat is találtak a földben, ezekből vájhatták ki a cseppkőtéglákat. A feltárást végző archeológusok ebből azt vonták le, hogy „az építőmunkások nem takarítottak ki maguk után legalább a pleisztocén korszak közepe óta”.
175 ezer év
A rejtélyes alakzatokat helyi barlangászok fedezték fel a Pireneusokban található Bruniquel barlangban, a bejárattól 300 méterre. Először azt hitték, az építmények ötvenezer évesek lehetnek – egyidősek a közelben talált elszenesedett állattetemekkel. Ugyanakkor a legújabb vizsgálatok – melyek eredményéről a Nature számolt be – kimutatták, hogy a falak és a bennük talált elszenesedett csontok legalább 175 ezer évesek.
Hacsak nem a medvék
A barlangban medvenyomokat (karmolásokat, lábnyomokat, szőrcsomókat) is találtak, de az állatok aligha voltak képesek cseppkőtéglákból falat rakni. Kizárásos alapon a Neander-völgyiek műve lehetett a furcsa tákolmány, ebben a korszakban ugyanis ők voltak az egyedüli emberszabású populáció Európában. A Neander-völgyiek nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg Eurázsiában. 40 ezer évvel ezelőtt halhattak ki, éppen a Homo sapiens megjelenésekor.
Kicsípték magukat
hirdetés
A szőrös ősemberek – kinézetüket meghazudtolva – meglepően tehetségesek és találékonyak voltak. Tudtak tüzet rakni, ruhákat és kőszerszámokat készíteni, eltemették a halottaikat, még virágot is vittek a sírokra. És ez még nem minden: az ibériai ősemberek egyenesen rajongtak a tengeri kagylókért, ékszereket is készítettek belőlük: ásványi anyagokkal kifestették és nyakláncot csináltak a fésű-, illetve nyeregkagylókból. A Neander-völgyiek még mesterséges ragasztót is tudtak készíteni: a faágakat óvatosan megpörkölték, így tudták az élesre csiszolt köveket lándzsáik hegyére illeszteni. Ugyanakkor az építészet nem tartozott az erősségeik közé – legalábbis a mostani felfedezésig ezt hitték a régészek.
Eredeti állapotban
A franciaországi lelőhely bámulatosan jó állapotban maradt meg annak köszönhetően, hogy a barlang mélyén épültek, a cseppköveket pedig lerakódott mészkőrétegek konzerválták nem sokkal a felépítésük után, így az évezredek során nem erodálódtak.
Fotó: Nature/YouTube
Most már csak azt kellene kideríteni, mi lehetett az építmények rendeltetése. Ezen a ponton egyelőre megáll a tudomány: Soressi szerint "minden lehetőség nyitott", még abban sem biztosak, hogy meghatározott célból épültek volna a falak.
Szokások rabjai
Még rejtélyesebb, hogy mit művelhettek eleink ilyen mélyen egy barlangban, ahol természetes fény híján csak tűzzel világíthattak.
Fotó: Nature/YouTube
- Vajon véletlenül keveredtek a barlangba, vagy bevett szokás volt a földalatti építkezés? Egy valami biztos: a Neander-völgyiek elképesztő képességei, tehetsége láttán nem is akkora a különbség a mai emberekhez képest - jegyezte meg Marie Soressi.
