A Rosetta leszállóegysége, mielőtt energiája elfogyott, egy sereg mérést végzett és a Földre küldött adatokat az Európai Űrügynökség kutatói folyamatosan elemzik. Ezekből többek között kiderült, hogy az üstökös porózus anyagokból álló felszínének zömét jéggé fagyott víz fedi, ennek felületén pedig vékony 10-20 centiméteres porréteg található.

A szerves anyagokat észlelt Cosac nevű műszer eredményeiből a kutatók azt még nem hozták nyilvánosságra, milyen szerves anyagokról van szó. A BBC szerint azonban nincs sok szerves anyag a mintában, ami azt is jelentheti, hogy a tökéletesen működött (kilökődött, majd annak rendje és módja szerint visszahúzódott) szonda végül is nem érte el a talajt.

Az elemzett anyag tehát valószínűleg a robot által is felkavart porból áll s a szerves molekulákat végül is ebben találták. Akárhogy is, ezek jelenléte megerősíti azokat a korábbi elméleteket, miszerint az üstökösök az élet alapjainak számító anyagok űrbeli postásai és a Földre is így juthattak széntartalmú vegyületek, melyekből később kifejlődhetett az élet.

A kutatók azt remélik, hogy az üstökös Naphoz való közeledése során a robot napelemtáblái elegendő fényt kapnak majd és a Philae feléled. Miután pedig a sziklák között eléggé zárt helyen áll, kicsi a gyors túlhevülés veszélye, ami végső soron majd a leszállóegység végső „halálát" okozza majd. Ez akár előnyös is lehet és ennek révén hosszabb ideig lesz képes még méréseket végezni és fontos adatokat szolgáltatni.