Városi legendák zavarják össze a hiszékenyeket, miközben az oltások életeket mentenek Balázs Attila / MTI

 A közelmúltban tartott Európai Oltási Nap kapcsán egy közleményt is kiadtak a védőoltások jelentőségéről, és május elején egy sikeres Facebook-oldalt is indítottak, ahol szakemberek válaszolnak a feltett kérdésekre. Falus András akadémikus, a társaság vezetőségi tagja az immunológusszakma egységes és tárgyilagos fellépését hangsúlyozza az olyan hamis megközelítések ellen, melyek például veszélyes mellékhatásokkal járó mérgeknek minősítik az oltásokat.

Ezekkel szemben a vakcinák gyakorlatilag megszüntették a korábban tömeges megbetegedéseket és halált, vagy egész életre szóló kínlódást jelentő betegségeket, mint a himlőt, a kanyarót, a torokgyíkot, a gyermekbénulást. Aki oltásellenes téveszméket hirdet, érdemes lenne ellátogatnia abba az egészségügyi intézménybe, ahol vastüdőben fekszik az a néhány még élő beteg, aki az oltás hazai bevezetése előtt kapott járványos gyermekbénulást.

De az oltás elterjedése előtt, kanyaróban is évente 40 ezren betegedtek meg hazánkban, miközben ez a szám a korszerű oltási rendszernek köszönhetően már 1991-re évi 16 esetre zuhant, és azóta senki nem halt meg ebben a kórban. De ugyanúgy eltűnt a terhesség első harmadában nagyon veszélyes rubeola, a szamárköhögés és a mumpsz is.

Hiányzik az intézményekbe vetett bizalom

Eközben Falus András szerint három tényező élesztgeti az oltásellenes véleményeket. Egyrészt az a hamis képzet, hogy mivel nincs már járvány, miért kell mindent felülről kötelezővé tenni, mint a hajdani szocialista rendszerben. Másrészt az az ellentmondás, hogy miközben sokan újra felülről várják a társadalom irányítását, hiányzik a bizalom az intézményi döntésekben. Ezt még az Omninvest-ügy is fokozta, melynek révén sokak szerint a vakcinagyártáshoz sötét, korrupciós szálak kötődtek.

Sajnos az ilyen nézetek hangoztatói nem veszik figyelembe, hogy Nyugaton is sok helyen – még az egyéni szabadságra oly kényes Amerikában is – kötelezőek a védőoltások, máshol pedig csupán ajánlottak, de aki nem oltatja be a gyermekét, azt nem veszik fel az óvodába, iskolába.

Másrészt az oltóanyag előállítása kétségtelenül nagy üzlet, de milliószor annyian nyernek vele azzal, hogy nem kapják el e fertőzéseket.

Tévhitek: autizmus és más képzelt mellékhatások

Sok régen és egyértelműen megcáfolt városi legenda is tovább szennyezi a hiszékenyek agyát, mint például az, hogy a kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni kombinált oltás autizmust okoz. Aztán az, hogy a vakcinák kiegészítőként higanyt tartalmaznak.

A mellékhatások hangoztatása szintén gyakori érv. Statisztikák bizonyítják, hogy ilyen lokális gyulladás nagyon ritkán, de előfordul, zömmel az oltóanyag alumínium-hidroxidalapú kiegészítőjének hatására. Ez egyébként a védőhatást kiváltó antigénhez keverve segíti az antitestképződést, vagyis a szervezet immunválaszát. A kutatók olyan vakcinákon is dolgoznak, melyek a páciensek génállományához igazodva épp olyan antigéneket állítanak elő, melyekre az adott szervezet a legoptimálisabban reagál. A személyre szabott orvoslás egyik legnagyobb sikertörténete a jövőben emiatt a vakcinatervezés lehet.

De egyre több betegség ellen van már hatékony vakcina. Tübingenben például nemrég kidolgozták a veserák elleni vakcinációt is.

Óriási lépés volt néhány éve a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás kötelezővé tétele – hangsúlyozza Falus professzor. Hiszen míg azoknak, akik tíz évnél hosszabb ideje dohányoznak, nyolcszoros esélyük van a tüdőrákra, addig azoknak a nőknek, akiknek szervezetében ott a HPV, négyszázötvenszeres esélyük van méhnyakrákra. Ez pedig az egyik legalattomosabb daganat, hiszen nem fáj, nincs nőgyógyászati tünete, így mire észreveszik, sokszor már késő. Sajnos a vírus férfiaknál ugyanúgy okozhat here- vagy hímvesszőrákot, ezért következő lépésként az oltást férfiak számára is kötelezővé kellene tenni.

Ugyancsak nagy vívmány volt a hepatitis B elleni oltás bevezetése, s a Facebookon terjedő, ennek megtagadására felhívó riadólevelek minden tudományos alapot nélkülöző okfejtéseken alapulnak.

Ez az oltás is egy életre véd, de vannak olyan vakcinák, mint az influenzáé vagy a tetanuszé, amelyeket meg kell ismételni. És nem szabad elfeledkezni azokról a trópusi kórokról sem, melyek a globális felmelegedéssel már hazánkban is feltűntek, vagy megjelenhetnek.

Az Országos Epidemiológiai Központ minden, tudomására jutó mellékhatást kivizsgál, ehhez azonban a háziorvosok közreműködésére is szükség lenne. A Magyar Immunológiai Társaság minden orvos egységes és tárgyilagos támogatását szorgalmazza az olyan veszélyes téveszmék ellen, mint amilyen az egyik oltást ellenző apa véleménye, aki szerint az oltások a magyar ifjúság puhányságához vezettek. Falus András nem hiszi, hogy az illető egy torokgyíkban haldokló gyerek szenvedései láttán is kitartana az igaza mellett. Szerencsére ilyet ma már épp a védőoltások miatt nem láthat.