galéria megtekintése

Lehetetlen helyeken találtak életet a magyar vulkánmászók

0 komment


Palugyai István

Hatezer méteren kibírhatatlanul savas vizekben találtak baktériumokat, adatok tömegét mérték a világ legmagasabb vulkánján, vizsgálták a világ egyik legszárazabb hegyén a felszín alatti örök jég állapotát a felmelegedés tényszerűen igazolt körülményei között: az észak-chilei sivatagos Atacama régióból harmadízben tért haza a magyar tudományos expedíció.

Két év után négy ember – két geográfus, egy mindenféle masinát üzemeltetni és javítani képes mérnök és egy az utat dokumentáló fotóriporter – bérelt terepjáróval jutott el a 6893 méter magas Ojos del Saladon vulkánig, és töltött el kutatással mintegy három hetet a chilei–argentin határ mentén fekvő hegyen. A Nagy Balázs egyetemi docens, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese vezetésével indult csapat egyebek mellett geofizikai méréseket végzett, meteorológiai állomást telepített a hegyen, s baktériummintákat gyűjtött a magashegyi élőhelyekről.

Nagy Balázs mintavétel közben
Nagy Balázs mintavétel közben
Atacama-expedíció

Négy éve már sok műszert telepítettek a vulkánra, amely így mára a világ legmagasabb beműszerezett hegyévé vált, hét magassági szinten jelenleg már 18 műszer méri a szélerősséget, a hőmérsékletet és a levegő relatív nedvességtartalmát. Az adatokat csak akkor tudják begyűjteni, ha odamennek, de a program vezetője lapunknak elmondta, ez olcsóbb, mint ha állandó műholdas kapcsolatban lennének a műszerekkel. A legközelebbi lakott helytől 240 kilométerre lévő műszerek extrém körülményeket kell hogy elviseljenek, a szélcsapdákat erős acélsodronyok védik, érzékenyebb antennák vagy napelemek nem bírnák a gyűrődést, több műszert pedig a felszín alá helyeztek.

 

A területen hetekig kétszázalékos nedvességtartalmat mértek, és a 6500 méter magasan működő fumarolákon a mínusz tízfokos levegőbe kitörő gőz közelében lévő tavak és patakok vizének kémhatása 2-4 pH-jú, ám a bőrt igencsak csípő vízben baktériumok tömegét találták a magyar kutatók. A legfontosabb cél a klímaváltozás jeleinek észlelése volt, hiszen a felmelegedés leginkább a Föld extrém pólusain, a sarkokon és a magashegységekben követhető nyomon. Eddig a sarki sík területekről vannak adatok, ilyen magas hegységben azonban még senki nem mért ilyen komplex adatsorokat. Az összegyűjtött adatok kiértékelése hónapokig tart, s csak az ­ELTE-ről hat tanszék társult a feldolgozásukra, az eredmények nemzetközi lapokban való publikálására. A felmelegedés tényét a magyar kutatók is észlelték, bár ennek trendjére még korai lenne megállapításokat tenni.

A négy éve kezdődött program ­amúgy is csak a felénél tart, s bár Nagy Balázsék két év múlva tervezik a következő utat, de mivel a régió kormányzója és chilei illetékesek olyan fontosnak tartották a munkát, hogy elképzelhető, anyagi támogatást is nyújtanak az eddig csupán magyar magántámogatásokból folyó kutatáshoz, ami sűrítheti a kiutazásokat. (Az expedícióhoz amúgy hazai közpénzt a Nyitott Tanterem pályázat keretében csak az egész utat végigkísérő verseny megrendezésére lehetett szerezni, melyben kétszáz általános és középiskolás csapat vetélkedik és ad számot tudásáról a kutatási programmal kapcsolatos ismeretekről, az Andokról és Chiléről.)

A vulkán vízviszonyainak ismerete ugyanis létfontosságú az ország legszárazabb régiója számára, ahol telente két-háromszor van havazás, de volt év, hogy egyáltalán nem hullott csapadék. A hegy tetejéről minden havat lesöpör a szél, s a laposabb helyekről akár egyméteres havat is napok alatt eltüntet a párolgás és a szél. Gleccserek sincsenek, s a jég csak a felszín alatt marad meg: 5800 méteren fél méter mélyen kell érte leásni, ezer méterrel magasabban húsz centiméterig, s a fagyott réteg vastagsága néhány métertől tíz méterig terjed. Emiatt az itteni hegyek fagyott víztartályoknak tekinthetők.

Most sokkal kevesebb volt a hó, mint két éve, így az akkor hiába keresett műszereket is fellelték. A legutóbb 4300 méteren talált összefagyott pumát viszont egy múzeumban látták viszont, az 500 méteren lévő intézményben uralkodó nagyobb nedvesség miatt megviseltebb állapotban – jegyezte meg Nagy Balázs. Igaz, előkelő helyen, a pár éve történt híres bányakatasztrófa során használt mentőkapszula mellett.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető