Hatezer méteren kibírhatatlanul savas vizekben találtak baktériumokat, adatok tömegét mérték a világ legmagasabb vulkánján, vizsgálták a világ egyik legszárazabb hegyén a felszín alatti örök jég állapotát a felmelegedés tényszerűen igazolt körülményei között: az észak-chilei sivatagos Atacama régióból harmadízben tért haza a magyar tudományos expedíció.
Két év után négy ember – két geográfus, egy mindenféle masinát üzemeltetni és javítani képes mérnök és egy az utat dokumentáló fotóriporter – bérelt terepjáróval jutott el a 6893 méter magas Ojos del Saladon vulkánig, és töltött el kutatással mintegy három hetet a chilei–argentin határ mentén fekvő hegyen. A Nagy Balázs egyetemi docens, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese vezetésével indult csapat egyebek mellett geofizikai méréseket végzett, meteorológiai állomást telepített a hegyen, s baktériummintákat gyűjtött a magashegyi élőhelyekről.
 |
| Nagy Balázs mintavétel közben Atacama-expedíció |
Négy éve már sok műszert telepítettek a vulkánra, amely így mára a világ legmagasabb beműszerezett hegyévé vált, hét magassági szinten jelenleg már 18 műszer méri a szélerősséget, a hőmérsékletet és a levegő relatív nedvességtartalmát. Az adatokat csak akkor tudják begyűjteni, ha odamennek, de a program vezetője lapunknak elmondta, ez olcsóbb, mint ha állandó műholdas kapcsolatban lennének a műszerekkel. A legközelebbi lakott helytől 240 kilométerre lévő műszerek extrém körülményeket kell hogy elviseljenek, a szélcsapdákat erős acélsodronyok védik, érzékenyebb antennák vagy napelemek nem bírnák a gyűrődést, több műszert pedig a felszín alá helyeztek.
