A képen szereplő összes élőlény veszélyeztetett

Reuters - The University of Queensland/Ove Hoegh-Guldberg/Handout

Az IUCN négyévente ad ki elemzést a Vörös Listáról, illetve a biológiai sokféleség alakulásáról. A mostani jelentés szerint a 2010-re meghatározott célkitúzések nem fognak teljesülni, a fajpusztulás gyorsabb lesz a vártnál.

Jean-Christophe Vié, a szervezet iletékese szerint a kormányoknak legalább ugyanakkora erőfeszítést kellene tenniük a természet-pusztulás megállítása érdekében, mint amekkora elszántságal a gazdasági és pénzügyi szektor megmentéséért küzdenek.

- Ha a természetet egy olyan hatalmas részvénytársaságnak fogjuk fel, amely rengeteg hasznos és pótolhatatlan szolgáltatást nyújt az egész világ számára - a tiszta levegő és az ivóvíz megtermelésétől a gyógyászatban használt növények előállításáig - talán megérthetjük, hogy ez a szektor is megérdemel némi beruházást - hangsúlyozza a szakértő, aki szerint itt ráadásul nem tényleges befektetésekre, hanem csak az erőforrások kivonásának fékezésére lenne szükség.

A veszélyeztett fajokat tartalmazó Vörös Listán jelenleg 44 838 állat- és növényfaj szerepel. Ezek közül 869 faj biztosan kipusztult (vagy legalább is a természetben már nem fordul elő), és további közel 300 fajról feltételezik, hogy ugyanerre a sorsra jutottak.

Összesen legalább 17 ezer fajt fenyeget a kipusztulás veszélye (miután a vizsgálat csak az eddig tudományosan ismert fajok kevesebb mint 3 százalékával foglalkozik, a valós szám ennél jóval magasabb). Európában például a halak 38 százaléka veszélyeztetett, Kelet-Afrikában pedig 28 százalékuk.

Ezek a számok gyorsan emelkednek, mivel a vízrendszer egységes, ami megkönnyíti a szennyezések és a bevándorló (invazív) fajok gyors elterjedését.  Az 1045 cápa- és rájafajnak legalább a 17 százalékát, a fűrészfogú sügérfélék 12,4 százalékát, minden 7 tengeri teknősfaj közül pedig hatot fenyeget a kipusztulás veszélye. A  845 zátonyépítő korallfaj mintegy fele veszélyben forog. Szintén a tengerek és óceánok sérülékenységét jelzi, hogy a tengeri madrarak 27,5 százaléka veszélyeztetett, a szárazföldönn ugyanez az arány csupán 11,8 százalék.

Jean-Christophe Vié szerint a jelenség immár nem csak a halászatot vagy a faipart veszélyzteti, hanem például a mezőgazdaságot is, a beporzást végző rovarok nagy tömegének eltűnése miatt. A kétéltűeknek közel egy harmadát, a madárfajok több mint egy nyolcadát, az emlősöknek pedig közel egy negyedét hamarosan elveszíthetjük. fenyegeti a kipusztulás veszélye.

Néhány növénycsoport, például a fenyők és a cikászok esetében a helyzet még súlyosabb, az előbbiek 28 százalékát, az utóbbiak több mint felét fenyegeti kipusztulás. Jelenleg még a mezőgazdaság és a fakitermelés számít a legfontosabb veszélyeztető tényezőnek, ám a szerepüket a közeljövőben átveszi a klímaváltozás. A jelentés 17 000 madárfaj, kétéltű és zátonyépítő korall vizsgálata nyomán úgy fogalmaz: a ma még nem veszélyeztetett madarak harmada, a korallok fele és a nem kétéltűek 41 százaléka erősen érzékeny az éghajlat megváltozására - vagyis a közeljövőben a veszélyeztetett státusú élőlények közé kerülhetnek.

Kapcsolódó cikkek: Városi túlélőshow: a komposzt | Túrák parkokban | Varangyméreg öli az ausztrál krokodilokat | Három ország, közös természetvédelmi park | Felfüggesztett börtön a Citadella-teraszért