Az eddigi legrégibb emberábrázolás

A dél-németországi Hohle Fels Schelklingen-barlangban tavaly megtalált Vénusz-szobrocskáról kiderült, az emberiség eddigi legrégibb emberábrázolása. Az apró műalkotás valószínűleg 40 ezer, de legalább 35 ezer éves.

A mamutcsontból kifaragott, a nőiséget szinte túlzón hangsúlyozó szobor az első olyan alkotás, amely dimenzióban, figurálisan és nemcsak falra karcolva mutatja meg az embert. A bonyolultan kifaragott, fej nélküli szobor legalább 5000 évvel idősebb, mint az eddig előkerült legősibb társai, és röviddel azután készülhetett, hogy fajunk, a modern ember Európába érkezett.

A szobor előkerülésével nyilvánvaló vált, hogy már az Európába legkorábban megérkezett őseinket is ugyanaz a gondolat foglalkoztatta, mint utódaikat: a termékenység – mondta el Nicholas J. Conard, a Tübingeni Egyetem kutatócsoportjának vezetője.

A mintegy 6 centiméter magas alak vállai szélesek, a mellek kifejezetten hangsúlyosak, a genitalia hangsúlyos és ábrázolása bonyolult. A két mell és a genitalia is feltűnően nagyméretű a test többi részéhez képest. Ezek a vonások a hasonló, később keletkezett Vénusz-szobrokhoz képest is hangsúlyosabban ábrázoltak, de tulajdonképpen már minden, a gravetti-kultúra 28-22 000 éves Vénusz-szobrait jellemző vonás megjelenik ezen az alkotáson is, vagyis a most előkerült úgynevezett Hohle Fels-Venus prototípusa a későbbieknek – hangsúlyozzák szakértők.

A hat darabban előkerült szobrocska rövidke kezein a kézfejeket aprólékosan ábrázolták. Az egyik kézfejen öt ujj, a másikon négy látható. A bal váll és kar sajnos nem került elő. A lábak rövidek és aszimmetrikusak, pontosan úgy, ahogy ez a későbbi Vénusz-szobrokon is megfigyelhető, akárcsak az, hogy nincs fej, sőt a helyén egy lyukat képeztek ki, nyilvánvalóan azért, hogy felfüggesztve, valószínűleg nyakban viseljék.

A szobor a barlang aurignaci-lerakódásából (40 000-28 000 év) került elő, és az a tény, hogy rendkívül jó állapotban őrződött meg, arra utal, hogy eltemetődése óta nem bolygatták. A közelében pattintott kövek és állatcsontok voltak. Ezek korát a C-14-es vizsgálat 31 000-40 000 évesre datálta.

A szobor előkerülése megdöntötte azt az eddigi feltevést, hogy a Vénusz-szobrok a gravetti-kultúra idején alakultak ki, amiként azt is, hogy az aurignaci-kultúra embere csak erős és agresszív állatokat, esetleg sámánokat ábrázolt. Habár a Vénusz-szobrok pontos jelentését a kutatók még nem fejtették meg, a nőiséget túlzón hangsúlyozó szobrok minden bizonnyal kapcsolatban vannak a termékenység gondolatával.

A szobrocskát a nagyközönség a Jégkori Művészet és Kultúra című kiállításon Stuttgartban tekintheti meg 2009. szeptember 18-a és 2010. január 10-e között.

Tübingen, 2009. május 14.
Bemutatják a világ legrégibb, legalább 35 ezer évesnek tartott emberszobrocskáját a dél-németországi Tübingenben 2009. május 13-án. A Schelklingen közelében lévő Hohle Fels barlangban 2008-ban hat darabban fellelt, mamutagy
Tübingen, 2009. május 14. Bemutatják a világ legrégibb, legalább 35 ezer évesnek tartott emberszobrocskáját a dél-németországi Tübingenben 2009. május 13-án. A Schelklingen közelében lévő Hohle Fels barlangban 2008-ban hat darabban fellelt, mamutagy
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.