Az artériás életkor mérése áttörést hozhat
Az érrendszeri betegségek katasztrofális következményei, az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, vagy az alsó végtagok elvesztéséhez vezető perifériás érszűkület a legsúlyosabb életminőség rontó körülmények közé tartoznak. A számtalan figyelemfelkeltő kampány ellenére évente 65 ezer honfitársunk hal meg szív- és érrendszeri betegségekben.
„Az emberek többnyire úgy tekintenek a szív- és érrendszeri betegségre, mint egy végzetszerű, elkerülhetetlen eseményre. Igaz, a legfőbb kiváltó ok, az érelmeszesedés hosszú ideig tünetmentes maradhat, így sajnos sok páciens esetében az első tünet egyben az utolsó is, hiszen az infarktus gyakran hirtelen halálként jelentkezik.” – értékelte a helyzetet Farsang Csaba, a Magyar Hypertonia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. „Az érrendszer korai öregedésének felismerése és ezt követő agresszív rizikócsökkentő terápia sokat segíthet a fatális események megelőzésében.”
Az elmúlt évtizedben az orvostudomány új lehetőséget teremtett az érelmeszesedés korai fázisában való felismerésére az artériás funkció és a nagyartéria rugalmasságának vizsgálatán keresztül. A szemléletváltás eredménye olyan egyszerűen alkalmazható műszerek, alkalmazásukban veszélytelen eljárások megjelenése, amelyek képesek az artériás funkciót jellemző paraméterek mérésére. Korábban ezek a fontos jellemzők csak klinikai körülmények között voltak vizsgálhatóak, az érfalak rugalmasságának mérése manapság nem bonyolultabb a vérnyomásmérésnél. Az „Arteriográf” orvosi műszer néhány perces, fájdalommentes méréssel értékes információt ad a vizsgált személy artériás rendszeréről, a fő ütőértől a kis arteriolákig.
„A megélt éveink száma és az érrendszerünk életkora nem feltétlenül azonos. Az artériás életkor meghatározásával könnyen értelmezhető és az egyén aktuális állapotára vonatkozó fontos adatokat kaphatunk. A közismert hagyományos rizikófaktorok, mint a dohányzás, az elhízás, a cukorbetegség vagy éppen a magas vérnyomás akkor válnak igazi fenyegetéssé és vezetnek végül a kívánatos életmódváltáshoz, ha a páciens a saját rossz érállapotával szembesül.” – nyilatkozta Csuka Domokos.