Ugyanakkor nem kell rögtön illegális dologra gondolni: a hálózat ugyanúgy használható „normális” webböngészésre, mint a belső szerverek elérésére. A TOR-on keresztül ugyanúgy elérhető bármely kedvenc weboldal, akár a Nol.hu, akár a Facebook. A különbség a rendes böngészéshez képest az, hogy a sötét világban netezve anonim marad az internethasználó. Sem a hatóságok, sem a marketingcégek, sem az adathalászók nem tudják lenyomozni szokásainkat, mert egyszerűen beazonosíthatatlanok vagyunk.
A TOR-hálózatot az amerikai haditengerészet fejlesztette ki
Ezzel ki lehet játszani különböző weboldalak geoblokkjait is, vagyis megnézhetünk egy amerikai weboldalon olyan videókat, amelyeket eredetileg csak az USA területéről lehetne elérni. A távoli szerver lát ugyan egy IP-címet, de az véletlenül sem a mi valódi, ország, város, utca, házszám és előfizetői név szerint beazonosítható IP-címünk. „Nem a TOR az egyetlen anonimitást biztosító rendszer. Hasonló célokat szolgál a I2P – Invisible Network Project, a JonDonym, a Freenet” – tudtuk meg Rigó Ernőtől, az MTA SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának vezetőjétől.
Ezek nem annyira elterjedtek és közkedveltek, de léteznek és működnek. Részben ebbe a körbe tartoznak az elsődlegesen más célt szolgáló, úgynevezett peer-to-peer (társtól társig) fájlmegosztási hálózatok (Gnutella, eDonkey, FastTrack), amelyek közül több is rendelkezik anonimitási szolgáltatásokkal, így a TOR technológiához hasonló célok elérésére is alkalmasak.
A TOR-hálózatot, ki más, az amerikai haditengerészet fejlesztette ki, mert a hajók és internethasználó legénységük elrejtésére teljesen anonim kommunikációs csatornára volt szüksége. Ez persze csak akkor működik, ha minél többen érik el, mert pár szereplő esetén könnyen kideríthető, hogy kitől jött egy megkeresés.
A TOR tehát publikus lett, bárki használhatja. „Manapság háromezer belső szerver szolgál ki napi 500 ezer felhasználót és hatalmas adatforgalmat, amelyről senki sem tudja pontosan, miről szól, és hová megy. Így a kormányzati kommunikáció is biztonságban lehet, ha még mindig ezt használják. A TOR alapból angol nyelvű, de a beállításokban elérhető a magyar nyelv is. Telepítése nagyon egyszerű, letöltés után csupán pár kattintás. Nem kell hozzá rendszergazdai jogosultság sem, az egész csomag hordozható, akár egy pendrive-ra is rápakolhatjuk” – írt erről a témáról a közelmúltban az Index.hu.
Szergej Lozskin, a Kasperksy Lab vezető biztonsági kutatója szerint ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy létezik százszázalékos anonimitás a világban. A megfelelően konfigurált operációs rendszer és a TOR lehet, hogy névtelenséget biztosít a használónak, de mindig létezik kockázat, ami veszélyezteti az elvárt névtelenséget –a kockázatot maga az ember jelenti. A figyelmetlenségével, túlzott magabiztosságával. A lapunknak e-mailben nyilatkozó biztonsági szakértő szerint, amíg rejtve marad a rendszer, szükségszerűen az internet sötét oldalát erősíti.
Valószínű, hogy az amerikai haditengerészet ma is a TOR-t használja, ugyanazt a hálózatot, amit a drogkereskedők, pedofilok, fegyverkereskedők. Egymás mellett békében elférnek, semmit sem tudva a másik üzelmeiről. Mielőtt végleg az illegalitás bűzös mocsarának titulálnánk ezt a hálózatot, azt sem tagadhatjuk, hogy a TOR jó és legális célokra is használható.
„Nem egy újságíró, emberjogi aktivista itt tart fent weblapot az írásainak, vagy akár a kínai rezsimből is itt hirdetik Kína független híreit... olyan tartalmat, amiért, ha a rezsim beazonosítaná a cikkírót, életfogytiglani börtön várna rá. Aki anonim szeretne lenni, nem biztos hogy mindig rossz célból teszi” – hívja fel a figyelmet a sötét internet előnyös vonásaira a kwp.wwe.hu blog szakírója.
Hogyan lehet hozzáférni a hálózathoz? Könnyen. A www.torproject.org honlapon lefuttatunk egy programot, ami kicsomagolja magát egy általunk megadott alkönyvtárba. Ennek az alkönyvtárnak a tartalmát tetszőlegesen másolhatjuk (akár pendrive-ra is), teljesen hordozható az egész rendszer. A TOR-hálózat egyik központi oldala a HiddenWiki, a belső hálózat wikipediája: egyfajta gyűjtőoldala a belső címeknek. Ha ezt az oldalt ismerjük, gyakorlatilag nincs is szükség további forrásokra, mert ezen keresztül szinte az összes fontos .onion oldal megtalálható.
A rendszer védelmezői szerint a TOR-hálózat csak teljesen legális technikai eszköz
Innentől kezdve könnyedén elérhető a gyerekpornó oldalaktól kezdve a drogáruházakig sok minden aljasság. Az onion szó használata nem véletlen: a TOR előzménye egy Onion Routing nevű, 1998-ban kifejlesztett protokoll. Ez úgy működik – erről szintén az Index.hu írt –, hogy minden router, amin keresztülküldik az adatot, lebont róla egy titkosítási réteget, pont, ahogyan a hagymát pucoljuk. Ezt az anonimitást biztosító megoldást fejlesztette tovább a TOR-projekt, s érte el, hogy megfelelő használat esetén gyakorlatilag lehetetlen a honlapok technikai beazonosítása.
Ezt használják ki azok az oldalak, amelyek nem a szólásszabadság korlátozása miatt fordulnak a TOR-hoz, hanem azért, mert normális jogállamban tiltott tevékenységet folytatnak. Ilyen például az online drogkereskedelemmel foglalkozó Silk Road (selyemút), amely nagyon sok embert gazdaggá tett, éves forgalma nagyjából 45 millió dollár. A legtöbb termék valamilyen narkotikum vagy annak összetevője, ezeket átlagosan három hét alatt adják el. A portékáért természetesen nem fizethetünk bankkártyával vagy készpénzzel: minden Bitcoinért van, először azt kell szerezni.
A Bitcoin nevű internetes pénzt egy Nakamoto Szatosi álnév mögé bújó hacker találta ki. Ezt a virtuális pénzt nem lehet se hamisítani, se az útját követni, se megadóztatni, nincs mögötte állam és jegybank, nem korlátozza semmilyen központi szabályozás. A Silk Road segítségével az egyik gyorsan megtollasodott díler tavaly úgy döntött, ideje visszaadni valamit abból, amit az oldalnak köszönhetően szerzett. A FiberOptic néven (pszichoaktív kutatói szerekkel) kereskedő tag 2013 október elején bejelentette, hogy egy heti eladásának harminc százalékát a virtuális, titkosított pénzzel, a Bitcoinnal működő hajléktalanszállónak, valamint az Erowid nevű droginformációs könyvtárnak adja.
Egy másik fazon orvosi kezelésre ajánlott pénzt, egy harmadik AIDS- és rákkutatásra küldött jelentős összeget. Azért ne olvadjunk el a gyönyörűségtől, hogy milyen áldott jó emberek ezek, hiszen a feketepiacon szerzett vagyonuk igen csekély részét csepegtették tisztességes célokra. Szergej Lozskin szerint a sötét internet a pénzmosás kedvelt eszköze lett, de azt képtelenség megmondani, hogy mennyi pénzt mostak tisztára, illetve mennyi mozgott ezen keresztül más illegális célok szolgálatában. A Kaspersky Lab-ot éppen azért érdekli a TOR, mert az felettébb népszerű a kiberbűnözők körében.
A rendszer védelmezői szerint a TOR-hálózat csak teljesen legális technikai eszköz. Nem a technika hibája, hogy egyes emberek a sötét erő oldalára evickélnek a segítségével. Rigó Ernő szerint a TOR nem átmeneti jelenség. Máris hosszú múltra tekint vissza, és semmi jelét nem mutatja a megszűnésnek. Épp ellenkezőleg: egyre ismertebb és közkedveltebb. Maga a hálózat megszűnhet, jogi vagy technológiai alapon szankcionálhatják, ám ez esetben várhatóan másik, hasonló célokat szolgáló megoldás lép majd a helyébe.
Rigó Ernő úgy véli, ahogy egyre inkább előtérbe kerül a számítógépfelhasználók azonosítása és követése, az anonimitás iránti igény is láthatóan folyamatosan nő a világban. Amennyiben az internet ellenőrzésére irányuló politikai és gazdasági törekvések tovább erősödnek, elképzelhető, hogy a TOR, vagy hasonló technológiák ugrásszerűen népszerűvé válnak az átlagos felhasználók körében is. A kritikus felhasználói tömeg és a Bitcoinhoz hasonló elektronikus fizetőeszközök együttese akár alternatív társadalmi és gazdasági normák kialakulásához is vezethet.
Netes pénz
A Bitcoin digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án bocsátottak ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanását követően. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon, vagy felhőalapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő, illetve a fogadó Bitcoin címe szükséges. A felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését – olvasható a Wikipedia erről szóló bejegyzésében, ami arra is kitér, hogy a Bitcoint számos kritika éri.
Az ellenzők szerint a névtelenség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hackertevékenység fizetsége lehet, bár az amerikai szenátus tagjai is megjegyezték, hogy illegális tevékenység folytatásához még mindig a készpénz a leghatékonyabb fizetőeszköz. A központi árszabályozás hiánya az árfolyamot nagyon változékonnyá teszi, az ár pedig gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Az elmúlt fél évben egy Bitcoinért 400 és 1000 amerikai dollár körüli összeget adtak, június végén mintegy 132 ezer forintot ért.
