Mint lapunknak elmondta, volt is benne kezdetben némi félsz, hiszen Nyugaton az áltudomány képviselői komoly pereket is akasztottak már a nekik támadók nyakába. S még ha nem is vesztené el ezeket, túl sok időt emésztenének fel, ami pedig számára a legdrágább. Viszont annyira kevesen foglalkoznak ezzel a problémával, különösen az orvosok és a kutatók részéről, hogy muszáj volt ezt a harcot felvállalni.
Tudományos ismeretterjesztésnek indult a tevékenysége, ám a homeopátia elleni első cikkre érkezett heves reakciók önként adták, hogy ezt folytatni kell. És jóllehet az egyes írások utáni viharok előbb-utóbb lecsengenek, Boldogkői professzor szerint valami mégis elindult, mert a viták hatására már az internetes fórumokon is egyre többen kezdik kritizálni ezeket a módszereket.
Igaz, elismeri, hogy a csatát így valószínűleg nem lehet megnyerni, ehhez más jogszabályokra volna szükség, másfelől, miután az ilyesmiben hívő felnőttek közül már kevesen győzhetők meg, az iskolai nevelésben kellene logikusan, problémacentrikus módon megerősíteni a gyerekek gondolkodását az irracionalizmus ellen. Mégis fontos, hogy a racionálisan gondolkodó emberek lássák, nincsenek egyedül, más is úgy gondolja, hogy a király meztelen.
Sajnos a fejlett világban csökkenőben van a tudomány tekintélye is, egyebek között azon filmek miatt is, amelyekben a gonosz kutatók többnyire a világot fenyegetik – állítja Boldogkői Zsolt, aki arra figyelmeztet, hogy a mindennapjainkban nem lennénk már meg a tudomány eredményei nélkül, s miközben használjuk ezeket, néha gondolkodás nélkül támadjuk is.
Miután hazánkban az alternatív terápiákat is csak orvosok végezhetik, a tudományos tények alapján működő klasszikus gyógyítás nevében fellépő professzort ma már egyre inkább az anyagi érdekeiket féltő diplomás körök is támadják, akik Boldogkői szerint orvosi papírjukkal csak fényezik az átverést. Reméli, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó alternatív orvoslásról szóló előadásai viszont hatással lesznek a jövő orvos- és gyógyszerész-generációi számára.
Hogy a harcot egyre nehezebb folytatnia, jól jelzi, sok médiánál a kiegyensúlyozottságot kérik rajta számon. Csakhogy, mint mondja, itt nem politikai nézeteknek kellene megadni az azonos lehetőséget, hanem a tudományt kellene egyenlő alapon tárgyalni a bizonyítékok nélküli állításokat megfogalmazó áltudománnyal. Ha valaki ma az alkímiának vagy az életerő-elméletnek ugyanakkora lehetőséget kívánna adni, mint a modern kémiának vagy biológiának, nevetség tárgya lenne.
A jövőben Boldogkői Zsolt a modern genetika és az orvostudomány kapcsolatával szeretne foglalkozni, és az intelligens tervezettség eszmerendszerének szeretne nekimenni írásaiban. Blog indításán is gondolkodott, de úgy véli, ha a hírportálok felületén valami nem a címlapon van, sokkal kevesebb emberhez jut el.
Megéri-e a harcosság? Vádolták zsidó összeesküvéssel, azt írták, hogy különféle élelmiszer- és gyógyszeripari cégek ügynöke, nem alkalmas egyetemi tanárnak, gyermekkori traumáinak tudták be fellépését. A legveszélyesebb fenyegetéseket a rasszizmusellenes cikkeit követően kapta. A tanszékvezető úgy gondolja, ezek a támadások csak megkeményítették, s bár még nincs jó ügyvédje, de folytatja a harcot a tudomány nevében.
