galéria megtekintése

Nagyszabású programot indítanának a klíma megmentésére

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 04. számában
jelent meg.


Ötvös Zoltán
Népszabadság

Tudósok és közgazdászok egy csoportja olyan léptékű összefogást sürget, mint amilyet az amerikai nemzet hirdetett meg, hogy elsőként juttasson embert a Holdra. A mostani tét lényegesen nagyobb: olcsó és tiszta megújuló energiaforrás kidolgozása.

Ahogy egykoron összeültek az Egyesült Államok legjobb koponyái, hogy bőséges anyagi keretből gazdálkodva elérjék a kitűzött célt, most hasonló összefogásra van szükség ahhoz, hogy a szénnél olcsóbb megújuló energiaforrást találjanak. Mindezt ráadásul egy évtizeden belül. Az ötletadók szerint ez lenne az évszázad tudományos kihívása.

A Globális Apolló Programnak elkeresztelt kezdeményezés lényege, hogy a világ vezető államai nemzeti össztermékük 0,02 százalékát erre a kutatásra fordítsák. A brit Royal Society beszámolója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2035-re a globális hőmérséklet-emelkedés eléri a két Celsius-fokot. „Az egyetlen esély a káros folyamatok kordában tartására az, ha a fosszilisnél olcsóbb megújuló energiaforrást találunk” – nyilatkozta Sir David King, a britek egyik vezető kutatója a BBC Newsnak.

Bár nehezen elképzelhető, hogy több milliárd ember ellátására alkalmas megújuló energiaforrásunk lesz tíz éven belül, abban sem hittek az emberek, hogy egyszer a Holdra léphetünk, mégis sikerült. Sokan abban sem hisznek, hogy megoldást találhatunk a klímaváltozás problémájára, de igazából nincs más választásunk.

 

Az összefogást sürgető kutatók szerint a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatásokra évente hatmilliárd dollárt fordítanak, ami mindössze két százaléka az államilag finanszírozott tudományos projekteknek. Ehhez képest 101 milliárd dollárral támogatják világszerte a megújuló energiaforrások felhasználását – szél- és napenergiából való elektromos energia termelésére kell gondolni –, emellett 550 milliárd dollár megy el a fosszilis energiahordozók támogatására.

 A nemzeti GDP-k 0,02 százalékából a megújuló források kutatása mellett az energiatárolás és az energiaátviteli veszteségek csökkentésére is megoldást találhatnak. King az elmúlt időszakban hatvan ország vezetőivel ismertette az Apolló programot – ezek között volt Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kína, Dél-Korea, Japán, Kína, Mexikó és India is. A brit tudós szerint amennyiben a fejlett államok valóban elkülönítik erre a célra a nemzeti össztermékük 0,02 százalékát, akkor a jelenlegi négyszeresére, évente 23 milliárd dollárra nőhetne a kutatási keret.

Évente 23 milliárd dollárt fordítanának a zöldenergia kutatására
Évente 23 milliárd dollárt fordítanának a zöldenergia kutatására
Javier Barbancho / Reuters

A kezdeményezők nem meglepő módon a napenergia hasznosításában látják a legnagyobb potenciált – és jelentős bevételi forrást vizionálnak a napsütötte órákban bővelkedő államoknak. A napelemekkel termelt villamos energia ára a tervet ismertető BBC szerint Kaliforniában és Németországban lassan versenyképes lesz, de a következő generációs műanyag napelemekkel tovább csökkenhetnek az árak.

A legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport energetikai miniszterei most vasárnap már erről a programról is tárgyalnak, és King reményei szerint az egyeztetések után idén novemberben konkrét formát ölthet a kezdeményezés. A decemberi párizsi klímacsúcson talán már érdemben beszélhetnek a programról. A Föld Barátai nevű zöldszervezet munkatársa, Alasdair Cameron szerint ez a program nagyon izgalmas, de a megújulók már most is az egyik legolcsóbb energiaforrást jelentik. A szélenergia például napjainkban is az egyik legolcsóbb energiaforrás – már ahol folyamatosan fúj a szél.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.