Fél Magyarország a Facebookon éli az életét

Meglepően hangzik, hogy napi másfél óra a Facebookon még „közepes” használatnak számít. Erre vonatkozó kérdésünkre Tófalvy Tamás, az MTE főtitkára úgy válaszolt: ez sok, de mivel az oldalon töltött időt a felhasználók saját bevallása alapján mérték, elképzelhető, hogy még ennél is több időt töltenek ott. Hiszen sokan szeretik szépíteni az ilyesmit, ráadásul 38 százalék úgy véli, túl sok időt tölt a közösségi oldalon, de 26 százalék azért elismeri, hogy ha nem nézheti meg a Facebookot, egyenesen rosszul érzi magát.

Kik lógnak legtöbbet a közösségi oldalon?

Kiderült, hogy a legtöbbet a közösségi oldalon töltő felhasználók között felülreprezentáltak a 30 év alattiak és a nők, illetve az alapfokú iskolai végzettségűek. A light facebookozók között a férfiak, a 30-39 év közöttiek és a felsőfokú végzettségűek voltak többen, mint az átlag.

A 18–29 éves korosztály 90.1 százaléka mindennap belép a Facebookra, 68 százalékuk pedig egy átlagos hétköznapon minimum fél órát eltölt a közösségi oldalon. A náluk idősebbektől eltérően asztali számítógép helyett inkább laptopról vagy mobilról facebookoznak. Ennek a korosztálynak a fele még tévénézés közben, majd lefekvés előtt az ágyban is a Facebookot nyomkodja az okostelefonján.

Mikor facebookozik az ország?

Szinte mindig, de hétvégén kicsit többet, mint hétköznap, és inkább este. Munkaidőn kívül, azaz hétköznap este hat és kilenc között van a „csúcsidő”, ekkor a megkérdezett felhasználók 82 százaléka megnyitotta az oldalt. Hétvégén már hamarabb ráérnek a felhasználók, ekkor már délután háromkor elkezd felpörögni az élet a Facebookon. A felhasználók 15-17 százaléka még éjfél és reggel hat közt is bejelentkezik.

Na de mire jó mindez?

A válaszadók 70 százaléka szerint a Facebook jó móka, 56 százalék pedig bevallja, hogy inkább szórakozni megy fel a Facebookra, mint információt szerezni. Ám a felhasználók egyszerre használják az oldalt arra, hogy tájékozódjanak és informálódjanak a hírekről, szórakozzanak és kapcsolatot tartsanak ismerőseikkel. A válaszadók többsége számára utóbbi, azaz a barátaikkal való beszélgetés volt a legfontosabb a közösségi oldal funkciói közül.

A hírfolyamban megjelenő tartalmak közül pedig a felhasználók, töltsenek bármennyi időt a Facebookon, a vicces dolgokat szeretik a legjobban. Ez után következik a zene, a tudomány, a mozi és a gasztronómia – azaz mindenki azt szereti legjobban, ha kikapcsolódhat facebookozás közben.

Tudod, mit látsz?

A szórakozás és az információ keveredik az oldalon, és a felhasználók nem is mindig tudják vagy akarják megkülönböztetni őket egymástól. A hírportálok közül az Index a legnépszerűbb, az oldalt a kutatásban megkérdezett felhasználók 23 százaléka követi. Őket a Nők Lapja Café, a HVG, az Origo és a 24.hu követi.

A kimondottan a Facebookra készült, elsősorban szórakoztató célú tartalmak között magasan vezet Tibi atya, az oldalt a válaszadók 34 százaléka követi. A második a kétes minőségű tartalmakkal népszerűséget szerző Mindenegyben blog, amelyet 20 százalék követ.

Érdekes válaszok születtek akkor, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mely „forrásokat” tartják hitelesnek, illetve szórakoztatónak a felhasználók. A többség a hírportálokat tartja a leghitelesebbnek, de a hiteles források közé becsúszik Tibi atya, a receptneked.hu és az I love Magyarország is. Sőt, a legaktívabb Facebook-felhasználók csoportja szerint egyenesen a receptneked.hu a leghitelesebb oldal. A szórakoztatónak ítélt oldalak között is van keveredés. Minden megkérdezett szerint messze Tibi atya legszórakoztatóbb, de a válaszadók a legszórakoztatóbb oldalak között tartják számon az Indexet, a Nők Lapja Cafét, a Blikket, a HVG-t és a Nemzeti Sport Online-t is.

Tófalvyt meglepte ez a keveredés. „A felhasználók fejében nem válik el élesen, milyen tartalmat fogyaszt” – mondja a médiaszakértő, aki szerint a Facebook erre még rá is erősít, hiszen ugyanabban a „hírfolyamban” érkeznek ezek a tartalmak a képernyőre. 

Egyszerre barát és ellenség

A hagyományos médiumok és tartalomszolgáltatók számára a Facebook egyszerre veszély és lehetőség. A felmérésből kiderül, hogy a felhasználók elképesztő mennyiségű időt töltenek a közösségi oldalon, ráadásul sok fiatal számára ébredés után a Facebook az első, és még elalvás előtt is ránéz. „Melyik újság mondhatja el ezt ma magáról?” – kérdezi.

„A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot” – írja az MTE lapunkhoz eljuttatott közleménye.

Ezzel egy időben a Facebook egyre kiszámíthatatlanabb abban, mikor és kinek mutatja meg a tartalmat, amelyet egy újság, tévé vagy híroldal oszt meg. Van, hogy csak ezer, de van, hogy sok tízezer ember lát egy posztot. „A kiszámíthatatlanság pedig az egyik legrosszabb dolog az üzleti életben” – mondja Tófalvy. 

Ráadásul egyre több olyan versenytárs jelenik itt meg, amely egy-két fővel szolgáltat tartalmat, vagy mások tartalmának megosztásával ér el hatalmas közönséget – ilyen például Tibi atya, a Szeretem az Anyukámat! vagy a Mindenegyben blog. Ez tovább osztja a piacot.

Eközben egyre több hirdetési pénz vándorol át a sajtótól és a hagyományos médiától a Facebookhoz és a google-höz, ami épp azokat a tartalomszolgáltatókat hozza még rosszabb helyzetbe, akikből az említett internetes cégek élnek, akiknek a tartalmaival pénzt keresnek. Ezt pedig tovább erősíti az Amerikában már működő Facebook Instant Articles, amelynek a lényege, hogy a híroldalak tartalmát a Facebook saját szerverein és platformján nyújtja az olvasónak – az érvelésük szerint azért, hogy gyorsabban töltődjön be. Valóban nem kell várni így a cikkekre, ám kérdéses, ebből anyagilag hogy jönnek ki a tartalmat előállító újságok. 

Azaz az olvasók a Facebookon vannak, ott kell nekik tartalmat adni – csak jelenleg pénzt nem hoz.