Az Edinburghi Egyetemen tanuló fejlesztők úgy képzelik el a világító mikrobák bevetését, hogy színtelen folyadékkal elegyítve fújnák ki őket az átvizsgálandó területre. Néhány óra elteltével zöldes fény jelezné az elásott aknák helyét. A mikrobák jóval gyorsabbnak bizonyulnának, mint például a genetikailag módosított növények, amelyek szintén színváltozással képesek elárulni robbanószerek jelenlétét - közölte a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de).

Habár már tíz éve érvénybe lépett a szárazföldi aknákat tiltó egyezmény, a fel nem szedett robbanótöltetek évente még mindig csaknem húszezer halálos áldozatot követelnek világszerte. Rejtett aknamezők több mint 80 országban találhatók, többek között Szomáliában, Mozambikban, Kambodzsában, Irakban és Afganisztánban.

Máig igen nehéz rábukkanni az elásott aknákra, ezért a kutatók olcsó, egyszerű és megbízható módszereket keresnek. Eddig felmerült a lehetőségek között például betanított méhek és patkányok, illetve egy genetikailag módosított aprócska növény, a lúdfű alkalmazása. Az utóbbi vörösesen elszíneződik, ha gyökerei robbanóanyaggal találkoznak. A baktériumok sokat ígérő alternatívának tűnnek. A hallgatók úgy ültették be egy zölden világító fehérje génjét az örökítőanyagba, hogy akkor aktiválódjon, amikor a baktérium bizonyos vegyi anyagokkal - az elásott robbanószer által kibocsátottakkal - érintkezik.

Jelenleg még nem tervezik a rendszer piacra dobását - nyilatkozta a hallgatók munkáját felügyelő Alistair Elfick. A jövőben azonban valóban olcsó, könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát alternatívát nyújthat a jelenleg használatos aknaszenzorok mellé.