Agy felé tartó szupercsip

A laptopokba, okostelefonokba épített processzorok roppant gyors számítások elvégzésére alkalmasak, de arra tökéletesen alkalmatlanok, hogy segítségükkel megértsük a körülöttünk zajló világot. Ennek az az oka, hogy a mai csipek – magyarázza a CNN – egy adott pillanatban csak egy művelet elvégzésére képesek, igaz, azt nagyon gyorsan teszik.

Az új csip fejlettsége a férgek agyával ér fel AFP

A probléma feloldása ugyanakkor kézenfekvő, hiszen az emberi agy egy adott időben megannyi döntést hoz megannyi információ alapján. Az agy egyik „processzora” a kék színt érzékeli, a másik a tenger hullámzását hallja, egy harmadik a tengeri só szagát észleli, és az agy összesítve a különálló információkat tudatosítja, hogy az ember a tengerparton sétál. Valahogy így dolgozik az IBM új csipje.

Maradva az emberi agy hasonlatnál, az új szupercsip 4096 magból álló hálózata egymillió idegsejtnek és 256 millió szinapszisnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen csip nagyjából annyit tud, mint amennyit a férgek agya. Ha sok ilyen csipet összekötnek, és azok újabb bonyolultsági szintet érnek el, abból érdekes dolgok születhetnek.

A bélyeg méretű szuperszámítógép

A Science tudományos lapban most közzétett szenzációs bejelentés szerint ezeknek a csipeknek igen kicsiny az energiaigényük – egy okostelefon akkumulátora vígan elműködteti ezeket. És mégis ezek a processzorok másodpercenként 46 milliárd művelet elvégzésére képesek, azaz szuperszámítógép-szintű teljesítményt mutatnak.

„Ez a szuperszámítógép bélyegméretű, a tömege egy madártollé” – érzékeltette a művet az IBM vezető kutatója, Dharmendra Modha, aki valóban radikális innovációnak minősítette a csipet.

A tíz év alatt 53 millió dollárból előállított csip kifejlesztésén – amit az amerikai DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) támogatott – 200 ember dolgozott. Modha szerint a csip megtervezése nem volt egyszerű, többen azt mondták, hogy nem sikerülhet, de a lehetetlenből mára valóság lett.