A minisztérium nem hisz a méheknek
A méhpusztulás mára járványszerű méreteket öltött, vannak országok, ahol az állomány többsége eltűnt. A felelőst a világban sokfelé a neonikotinoid-tartalmú csávázószerekben találták meg, a magyar agrártárca azonban – információink szerint egy olyan tanulmány alapján, amelyet még a 90-es években, vagyis a nagy méhpusztulások előtt készítettek az említett növényvédőszerek két legnagyobb gyártójának megrendelésére és finanszírozásával, utóbb pedig titkosítottak – azt állítja: a csávázószereknek semmi közük a méhek elhullásához. Tudomásunk szerint olyan független magyar tanulmány tényleg nincs, amely a hatóanyag és a méhpusztulás egyértelmű összefüggését kimutatná, ugyanakkor a Greenpeace-t olykor naponta tucatjával hívják fel olyan méhészek, akiknek a méhei olyan területeken pusztultak el, ahol kapcsolatba kerülhettek az említett szerekkel.
A Greenpeace most a minisztérium meggyőzése érdekében a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A dokumentum alapján a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány valamilyen okból jelenleg ellenzi.
A „Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek” című tanulmány szerint a méhpusztulás leginkább az élősködők és fertőzések terjedésére, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás és az ezzel összefüggő élelemhiány következményeire vezethetőek vissza. Méhek nélkül nemcsak élelmezésünk, hanem akár a teljes mezőgazdaság, sőt az egész ökoszisztéma veszélybe kerül.
2013-ra a nagyüzemi mezőgazdaság által használt számos vegyszer közül a neonikotinoidok beporzókra gyakorolt mérgező hatását a tudomány egyértelműen azonosította. A neonikotinoidok akár azonnali halált is okozhatnak, de alacsonyabb, a csávázott növények pollenjére jellemző mennyiségben “csak” tájékozódási, táplálkozási, repülési és fejlődési rendellenességeket váltanak ki. Az ezekkel a vegyszerekkel való érintkezés rendkívüli mértékben rontja méhek és más beporzók különböző fertőzésekkel és élősködőkkel szembeni ellenállóképességét.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a megjelent anyag társszerzője a tanulmány bemutatóján elmondta: „A tudományos álláspontok alapján úgy gondoljuk, hogy a méhpusztulásban felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. A méhekre és a többi vadon élő beporzóra sokkal nagyobb szükségünk van annál, semhogy további pusztulásukat kockáztathatnánk. Nem várhatunk tovább, azonnal be kell tiltani használatukat.”
A zöldszervezet hét méhgyilkos növényvédőszert azonosított, melyek jelenlegi használatát – mérgező hatásuk miatt – azonnal be kell tiltani. Ezek a imidakloprid és klotianidin nevű anyagok, a tiametoxám, a fipronil, valamint a klórpirifosz, a cipermetrin és a deltametrin.
A Greenpeace arra szólítja fel az európai döntéshozókat, hogy a következő európai bizottsági ülésen tiltsák be a három, méhekre már bizonyítottan veszélyes neonikotinoid csávázószert, haladéktalanul kezdjék meg kidolgozni a méhekre, illetve más beporzókra veszélyes vegyi anyagok kivonásának forgatókönyvét, és szüntessék meg a vegyszerintenzív, nagyipari mezőgazdaság támogatásait, a dotációkat csoportosítsák át az ökológiai gazdálkodás segítésére.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője a Greenpeace tanulmánya nyomán írásbeli kérdéssel fordult a szakminisztériumhoz, azt tudakolva, milyen szakmai anyagokra, tanulmányokra támaszkodik a magyar kormányálláspont (amely egyébként ellentétes az Országos Magyar Méhészeti Egyesület véleményével), vagyis miért gondolják, hogy az említett növényvédőszerek veszélytelenek. Azt is tudni szeretné, hogy a hazai kukorica-, repce- és napraforgó-vetőmagoknak hány százaléka csávázott. Tájékoztatást vár arról is, hogy milyen intézkedésket tervez a tárca a hazai beporzó méhállomány megőrzése érdekében, és megvárja-e ezekkel a lépésekkel, amíg – Európa számos országához hasonlóan – a magyar méhpopuláció is a töredékére zsugorodik.
