Lecsapolt tőzegláp Indonéziában. Olajpálma-ültetvény lesz a helyén

Reuters/archív

A tőzeg oxigénhiányos környezeteben (általában víz alatt, mocsarakban) képződik az ilyen körülmények között nagyon lassan lebomló, elhalt növényekből. Nagyjából félúton van az egykori növény és a szénné válás között - igaz, a skála a trágyaszerű, a növényi eredetet még egyértelműen mutató formáktól a lignites képződményekig meglehetősen széles.

De bármilyen is a tőzeg, az bizonyos, hogy az alapanyagául szolgáló egykori növények teljes széntartalmát megőrzi. Mivel a növényi szén a légkör széndioxidjából készül, a tőzeglápok évmilliók növényi gázkivonásának eredményét tárolják magukban.

Napjainkban a szárazföld mintegy 3 százalékát borítják tőzegmocsarak, ám a területük - kisebb részben a kitermelés, nagyobbrészt a mocsarak lecsapolása, a tőzeg felégetése és a mezőgazdasági művelésbe vonás miatt - folyamatosan csökken.

A "tőzegtelenítés" jelenleg világ széndioxid-termelésének 5-6 százalékáért felelős (azaz kétszer annyiért, mint a légi közlekedés), de ez az arány sokkal magasabb is lehet, ha a tőzeglápok pusztulásának folyamata felgyorsul. Ugyanakkor - egy, az ENSZ támogatásával elvégzett indonéziai kutatás tapasztalatai szerint - a tőzeg megóvása minden más tevékenységnél hatékonyabban csökkenti a levegőbe kerülő széndioxid mennyiségét.

Eddig  nehezen tudták kiszámítani, hogy a tőzeglápok felszámolása pontosan hogyan hat a klímaváltozás folyamatára, a vizsgálat célja éppen a számszerűsítés volt. A végeredmény szerint a tőzeg sokkal több szenet köt meg, mint a bolygó összes fája együttvéve.

Az adatnak azért van nagy jelentőség, mert a nemzetközi klímaegyezményekben a különféle kibocsátási formákat (egyszerűbben szólva a légszennyezést) ellentételezni lehet olyan tevékenységekkel, amelyek a széndioxid megkötését szolgálják. Eddig főként az erdőtelepítés került szóba, ám a vizsgálat eredményei alapján a tőzeglápok megőrzése sokszorosan hatékonyabb, mint az erdősítés.

A legtöbb lecsapolt tőzegmocsár helyén egyébként pálmaolaj-ültetvény létesül, a pálmaolaj pedig a klímavédelmi okokból használatba vont egyik alternatív üzemanyag, a biodízel legfőbb alapanyaga - a tanulmány nyomán most a biodízel-gyártás jelenlegi gyakorlatát is újra kell gondolni.

Kapcsolódó cikkek: Vívócsiga méri a felmelegedést | Koppenhágai mérleg: semmi, habbal | Kártérítés a globális felmelegedésért | A fejlődő országok felelősebben gondolkodnak a klímaváltozásról | A családtervezés a leghatékonyabb klímavédelem