A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány főbb megállapításait a LiveScience tudományos hírportál ismertette. A közlemény szerint a nagyjából pulyka méretű velociraptor két lábon járó, tollas húsevő volt, amely hátsó lábain megnagyobbodott, sarló alakú karommal rendelkezett. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a dinoszauruszok ezeket a sarló alakú karmokat a zsákmányállat felhasítására és kibelezésére használták.

A fosszília tüzetesebb vizsgálata során egy pteroszaurusz-csontot fedeztek fel a kutatók a velociraptor emésztőrendszerében, ami arra utal, hogy a ragadozóként ismert velociraptor alkalomadtán a döghúst sem vetette meg. "Meglehetősen nehéz és valószínűleg igen veszélyes vállalkozás lett volna az apró theropoda dinoszaurusz számára megtámadni a kétméteres szárnyfesztávolsággal rendelkező pteroszauruszt, hacsak a repülő hüllő nem volt sebesült vagy beteg. Így a velociraptor emésztőrendszerében talált csont sokkal inkább dögevésből, mintsem vadászatból származhatott" – hangsúlyozta a szerzők egyike, David Hone, a University College Dublin kutatója.

A 75 milliméteres pteroszaurusz-csontot a dinoszaurusz mellkasának felső részén fedezték fel, ott, ahol a velociraptor gyomra lehetett. "Az emésztőrendszer tartalma ritkán őrződik meg, a pteroszaurusz-csontok pedig viszonylag törékenyek, vagyis rendkívüli leletről van szó. A csont felülete sima és jó állapotban van, nem fedeztük fel rajta az emésztőnedvek okozta jellegzetes elváltozásokat. Minden jel szerint a dinoszaurusz nem sokkal azután pusztult el, hogy lenyelte a csontot" – magyarázta Hone, hozzátéve: a velociraptor a modernkori krokodilokhoz hasonlatosan képes volt viszonylag nagy csontokat is lenyelni.

A dinoszaurusznak egyébként törött volt az egyik bordája, vagyis halála előtt megsebesült, vagy egy trauma után kezdett felgyógyulni, amikor elpusztult.