A Jurassic Park dinóit például a forgatókönyvírók úgy alkották meg, hogy képtelenek voltak lizint termelni, ami egyike a fehérjéket felépítő húsz aminosavnak. Ezért állandóan lizinpótló szert kellett kapniuk életben maradásukhoz. A valóságban nincs állat, amely lizint termelne, ám ahogy a filmben is látszott, ehhez az anyaghoz egész könnyen hozzá lehetett jutni különféle táplálékokkal, tojással, hússal, hallal. A kutatók elképzeléseit tehát az élet gyakran átírja.
A Texasi Egyetem kutatóinak megoldása remélhetően nem jut erre a sorsra. Ötletük olyan kólibacilust eredményezett, melynek szervezete a New Scientist híradása szerint egy mesterséges aminosavat termel fehérjéi felépítéséhez. Ennek érdekében átszabták a baktérium egyik génjét, mely a TAM–1 béta-laktamáz nevű enzim termelését programozza. Ez az enzim azért fontos, mert ellenálló-képességet kölcsönöz a baktériumölő antibiotikumok ellen. A génmódosítás révén keletkező aminosav-analóg azután már átalakított enzimet termel.
A Nature Chemical Biology című folyóiratban megjelent kutatás szerint hat szomszédos aminosavat kódoló génben is mutációt hoztak létre, s a mesterséges aminosav kapcsolatba lépett ez utóbbiakkal, majd olyan mutációkat hoztak létre, amelyek helyreállították az eredeti funkciót. Így a baktérium ellenálló maradt az antibiotikumokkal szemben, ám amennyiben nem jutott hozzá a mesterséges aminosavhoz, elpusztult. Ilyet pedig a szabad természetben nem talál. Tavaly egy harvardi és egy cambridge-i kutatás a kóli teljes genomjának módosításával hasonló eredményre vezetett, ám Andrew Ellington és texasi kutatócsoportja sokkal ötletesebb megoldást talált, hiszen csupán egyetlen gén módosításával hoztak létre mesterséges aminosavat, s ezt az egy gént könnyen átvihetik más mikrobákba is.
Eddig senkinek nem sikerült tulajdonságaikat hosszú ideig megtartó mesterséges aminosavakat használni módosított fehérjék létrehozására – hangsúlyozta a brit hetilapnak Flyod Romesburg, a biológiai kutatásokban élenjáró La Jolla-i Scripps Kutató Intézet osztályvezetője. A korábbi kísérletekben az aminosav-analógok könnyen elvesztették új tulajdonságaikat. Ellingtonék módszere emiatt is fontos, hiszen segítségével olyan szereket lehetne előállítani, melyekkel javítható lesz a természetes fehérjék hatása is.
Bővítik a GM-szúnyogtermelést
Brazíliában bejelentették, hogy bővítik azt az üzemet, ahol génmódosított Aedes szúnyogokat tenyésztenek. E rovarokat kiengedik a szabadba, ahol párosodnak vad társaikkal, ám párzásukból olyan egyedek származnak, amelyek már nem érik el a felnőttkort, így nem képesek terjeszteni a dengue-lázat, a kis fejű babák születését okozó zikavírust és a chikungunya-lázat. A tesztek szerint a GM-szúnyogok 90 százalékban csökkentik a területen a veszélyes rovarnépességet. A cég két államban 300 ezer ember védelmét reméli a bővítéstől.
