Szerencsénkre meglehetősen ritkán fordul elő ilyen természeti csapás – átlagosan százezer évente egyszer teszi próbára a földi klímát és a természetet. A Yellowstone Nemzeti Parkként ismert természeti csoda egy hatszázezer évvel ezelőtt bekövetkezett kitörés következménye – akkor és ott mintegy ezer köbkilométernyi vulkáni anyag került ki. A Nature Geoscience című szaklapban most két tanulmány jelent meg, amelyben két tudóscsapat a hatalmas kitörések elindító okára talált magyarázatot.

A szupervulkáni kitörésekre képes tűzhányók alatti magmatározók hatalmas nyomását és hőmérsékletét a grenoble-i Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítményben (ESFR) modellező kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gigászi robbanások akkor is beköveteznek, ha sem földrengés, sem más külső hatás, mint például friss magmabenyomulás nem váltja ki őket: elegendő hozzá a kristályszegény kőzetolvadék (magma) és az azt övező kőzetek eltérő sűrűsége. A BBC honlapján olvasható beszámoló szerint a folyékony magma kisebb sűrűsége elég felhajtóerő az olvadt kőzettömegnek, hogy áttörje a több kilométeres földkérget. Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE vulkanológiai kutatócsoport vezetője szerint egy ilyen felnyomulás minden bizonnyal komoly, előzetes földrengésekkel járna, és a felszín is alaposan felpúposodna (akár méteres nagyságrendben), azaz egyértelmű jelei lennének egy közelgő szupervulkáni kitörésnek.

Az ELTE professzora szerint szupervulkáni kitörést produkáló rendszerekben „közönséges” kitörések is történhetnek. Erre a legjobb példa a sokat idézett Yellowstone. A három nagy kitörése (2,1 millió éve, 1,3 millió éve és 640 ezer éve) közül szigorúan véve csak az első és a harmadik nevezhető szupervulkáninak, a középső, úgynevezett Mesa Falls-kitörés „csak” 280 köbkilométer vulkáni anyagot lövellt ki.

Hozzánk legközelebb a Nápoly melletti Flegrei-mező produkált szupervulkánihoz közeli, de azt azért még mindig nem elérő hatalmas kitörést. Fontos megjegyezni, hogy a Flegrei-mezőnek nincs köze a Vezúvhoz, két önálló rendszerről van szó. A 36 ezer évvel ezelőtti kitörés mintegy 500 köbkilométernyi anyagot produkált, a hamuüledék egészen Moszkváig lenyomozható. Ennek a vulkáni rendszernek ezt követően volt egy másik hatalmas kitörése 12 ezer évvel ezelőtt. A nápolyi sárga tufának nevezett anyagot ausztriai tavak üledékében is kimutatták, a vulkáni kőzet térfogatát 50 köbkilométer nagyságúra becsülik. Összehasonlításképpen a 3600 évvel ezelőtti Santorini-kitörés ehhez hasonló lehetett (50-80 köbkilométer vulkáni anyaggal), az 1815-ös Tambora-kitörés pedig 160 köbkilométer térfogatú vulkáni anyagot repített a levegőbe.

A Flegrei-mező vulkáni rendszere ma is aktív. A földfelszínmozgások és a geofizikai adatok is arra utalnak, hogy van magmás test (nem tiszta kőzetolvadék, hanem sűrű kristállyal telített kőzetolvadék, azaz egyfajta kristálypép) néhány kilométeres mélységben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ismét egy hatalmas vulkánkitörés küszöbén állunk. Ennél sokkal valószínűbb, és mondhatni, a Vezúv újbóli kitörésénél is nagyobb valószínűségű az, hogy egy kisebb kitörés történhet.

Ha számba kell venni, hol következhetne be leginkább szupervulkáni vagy ahhoz hasonló nagyságrendű kitörés, akkor első helyre az Andok területét tenné az ELTE professzora. A Laguna del Maule vagy a szintén a chilei–argentin határon lévő Lazufre területek jelentős felszínemelkedést mutattak az elmúlt években, ami jelentős mennyiségű magma felnyomulását jelezheti. Második helyre az új-zélandi Taupo zónát teszi, ahol az elmúlt néhány tíz-, illetve százezer évben számos hatalmas vulkánkitörés zajlott le, és itt volt az eddigi legutolsó szupervulkáni kitörés, az Oruanui-kitörés 26 500 évvel ezelőtt.

Ezzel szemben egy nagy, akár 50-100 köbkilométeres vulkáni anyagot produkáló kitörés is katasztrofális hatású lehet. „A friss kutatások arra utalnak, hogy néhány évtized alatt is összeállhat egy nagy kitörés anyaga a mélyben, ennek jeleit viszont úgy gondoljuk, hogy időben észlelhetjük, és ezzel a szükséges előrejelzés megtehető. Kérdés persze, hogy a társadalom mennyire lesz erre felkészült. Egy ekkora kitörésnek akár klimatikus hatása is lehet, de sajnos ilyen téren még nincsenek részletes szimulációs vizsgálatok. A legnagyobb kárt azonban feltehetően nem a globális hőmérséklet-visszaesés okozná, hanem az, ha egy ilyen kitörés nagy népsűrűségű és vulkáni veszélyre fel nem készült társadalomra csapna le” – tájékoztatta lapunkat Harangi Szabolcs.