Február tizenötödikén robog el a Föld mellett a 45 méteres átmérőjű, 2012 DA14 névre keresztelt aszteroida. Nagyon közel jön, de biztosan nem csapódik be. Ez nem, de nem lehetünk nyugodtak, hiszen közvetlen környezetünkben különböző méretű és alakú aszteroidák száguldoznak, az öklömnyi méretűektől kezdve egészen a több kilométer átmérőjű kisbolygóig. Többségük az aszteroidaövből származik, de előfordulnak közöttük üstökösmaradványok is – olvasható a NASA honlapján. A Naprendszerben két helyen dúsultak fel ezek az égi vándorok: az egyik a Mars és a Jupiter pályája közötti terület, a másik a Neptunusz pályáján kívül található Kuiper-öv.

Az óránként 28 100 kilométeres sebességgel mozgó, 130 ezer tonnás objektumot 2012 februárjában a mallorcai (Spanyolország) obszervatórium munkatársai fedezték fel – ekkor 4,3 millió kilométerre volt a Földtől. Most pénteken 27 700 kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a távolság rekordnak számít, mert bár biztos volt rá korábban példa, de most először észleljük egy ekkora méretű aszteroida Föld melletti elrobogását. A pénteki elhaladás során a Föld közelsége miatt az aszteroida pályája jelentősen módosul, keringési ideje a számítások szerint 368 napról 317 napra csökken.

A NASA Föld közeli objektumokat követő irodájának kutatóinak számításai szerint nagyjából negyvenévente kerülhet ilyen közelségbe egy ekkora méretű aszteroida, és átlagosan 1200 évente egy be is csapódik a Földbe. Úgy becsülik, hogy mintegy félmillió ilyen méretű aszteroida kerülhet keringése során a Föld közelébe, ám ezeknek kevesebb mint egy százalékát fedezték fel eddig. Az ELTE csillagászati honlapján a témával kapcsolatban az olvasható, hogy jelenleg 3323 Föld közeli kisbolygót tartanak nyilván, közülük 765-nek egy kilométernél nagyobb az átmérője. 681 aszteroida esik a potenciálisan veszélyes objektumok kategóriájába.

A pénteken vizitelő aszteroida és a Föld legkisebb távolsága 27 700 kilométer lesz – az Indiai-óceán felett, valahol Szumátra magasságában zúg el a 2012 DA14 –, ami azt jelenti, hogy jóval közelebb kerül a geostacionárius pályán keringő műholdaknál. Ezen a pályán a keringési idő egy földi nappal azonos, ezért a földrajzi hosszúsághoz viszonyítva a műhold állni látszik rajta. Ez a pálya ideális a távközlési és a meteorológiai műholdak számára, mivel állandó kapcsolattartást tesz lehetővé a földi állomásokkal. A NASA szerint minimális annak az esélye, hogy az aszteroida telibe trafáljon egy műholdat. A nemzetközi űrállomás űrhajósai pedig abszolút biztonságban vannak, hiszen az állomás mindössze 386 kilométer magasan kering a földfelszín felett.

Az aszteroidáról szóló beszámolókban visszatérő elem az 1908-as Tunguz „meteor” esete, amiről annyit tudunk, hogy a légkörbe csapódó test – ami lehetett aszteroida, de egy üstökös magja is – nem érte el a földet, ám lökéshulláma letarolta a talajt. A 2012 DA14-nél kisebb, harminc-negyven méteres objektum a robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, körülbelül 8 millió fa dőlt ki. A helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utasai szokatlanul világos fénycsóvára figyeltek fel, és erős rengést is érzékeltek. Az 1200 négyzetkilométernyi területen pusztító robbanás energiájára számos becslés született, általában 15-20 megatonnát jelöltek meg.

A 2012 DA14-re is kalkuláltak – a NASA azt írja, hogy becsapódás esetén 2,5 megatonnányi energia szabadulna fel. A Hirosimára ledobott atombomba robbanása 15 kilotonna dinamit erejével ért fel. Azaz, ha becsapódna az aszteroida, nagyjából 166 hirosimai bomba energiája pusztítana – becslések szerint 1-2 kilométeres krátert ütne, és egy nagyobb várost is elpusztítana. Egy 50 méter átmérőjű aszteroida becsapódása tehát semmiképpen sem okozna világméretű katasztrófát. De mi lesz, ha egy másik aszteroida, a jóval nagyobb Apophis pályája megváltozik?

Az Apophis 2013. január 9-én 14,5 millió kilométerre közelítette meg a Földet. Számítások szerint, ha megváltoztatja röppályáját, 2036-ban becsapódhat bolygónkba. Az egyiptomi mitológia pusztító kígyóistenéről elnevezett aszteroida csaknem 300 méter átmérőjű és 50 millió tonna súlyú – tehát jóval nagyobb a 2012 DA14-nél. Az Apophis 2029 áprilisában 37 ezer kilométerre közelíti meg a Földet.

Ha viszont pontosan 30 404,5 kilométerre lenne a Földtől, akkor az úgy nevezett „gravitációs kulcslyukba” kerülhet, ahol a Föld gravitációs ereje veszélyes irányba terelhetné az aszteroidát. „De ne túlozzuk el az Apophis és a Föld közötti összeütközés veszélyét” – idézte Dmitrij Vibeazt, az orosz Csillagászati Intézet szakértőjét az Oroszország hangja portál. Azért túlzottan nyugodtak se legyünk – éppen a múlt héten jelent meg, hogy egy Földbe becsapódó kisbolygó mérte 66,5 millió évvel ezelőtt az utolsó csapást a dinoszauruszokra. A legújabb bizonyítékok alapján a két esemény időben olyan közel történt egymáshoz, hogy az ok-okozati összefüggés biztosra vehető.

Közelebb lesz egy műholdnál