Az ellenrakéták igen nagy, több mint kétszeres szuperszonikus sebességgel (2,2 Mach, vagyis közel 2500 km/óra) repülnek, és a támadófegyvereket még útjuk során, a levegőben megsemmisítik. Az elhárítórendszer hatékonyságát erősíti, hogy igencsak intelligens szoftver vezérli, mert meg tudja azt is jósolni, melyik rakéta fog lakatlan területre, vagy esetleg az óceánba zuhanni, és azokat hagyja ott felrobbanni. Van értelme a spórolásnak, minthogy egyetlen elfogórakéta legalább 45 ezer dollárba kerül. De még ez a nagy ár is megéri, hiszen a Vaskupola védőernyőt jelent az izraeli lakosság számára a Gázai övezetből kilőtt kis (5–70 kilométeres) hatótávolságú palesztin fegyverekkel szemben. Egyelőre ugyan részleges csupán, de az állandó fejlesztés nagyobb biztonságot ígér.

November 19-én például a palesztin terroristák 877 rakétát lőttek ki napközben Izraelre, ebből – az izraeli hatóságok szerint – 307-et sikerült még menet közben megsemmisíteni. Ám az irányító szoftver fejlesztésének köszönhetően az elhárítás addigi, mindössze 15 kilométeres hatótávolságát sikerült megötszörözve, 75 kilométerre kiterjeszteni – állítja Ben Goodlad szakértő a New Scientistben. Nyilvánvalóan nagyon lényeges kérdés, hogy mennyire eredményesen működnek a Vaskupola egységei, vagyis hány védekezőrakétát kell kilőni egy támadó sikeres megsemmisítéséhez. Goodlad szerint a mai helyzet 87 és 90 százalék közötti sikerarányt mutat. Jelenleg öt Vaskupola-rendszer működik Izraelben, amelyek kilövőegységeiben húsz darab, egyenként 3 méter hosszú és 90 kilogramm tömegű elfogórakéta helyezkedik el. Az állami tulajdonú Rafael Fejlett Védelmi Rendszerek Vállalat által fejlesztett és gyártott Vaskupola-egységekből a tervek szerint továbbiakat, összesen tizenhármat akarnak munkába állítani a még hatékonyabb védelem érdekében. A nagyobb hatékonyság és megbízhatóság nyilvánvalóan kulcskérdés. Bizonyítja az a malőr is, ami múlt szerdán, a délutáni csúcsforgalom idején következett be. A Gázából Ashdod város felé irányított rakéták közül egyet sikeresen megsemmisített a védelem, ám a másik elért egy lakott városrészt, rombolást okozva és egy embert könnyebben megsebesítve. A harmadik esetben viszont egy saját rakéta teremtett komoly drámát, méghozzá a Vaskupola-egység közelében. Ez a lövedék nem a palesztinok Grad rakétája felé száguldott, hanem a közeli főút felé vette az irányt. Az utolsó pillanatban sikerült némileg eltéríteni és felrobbantani. Igen közel azonban a 4. számú főúttól, alig 30 méternyire. Még így is roppant veszélyesnek bizonyult, mert a lövedék égő szilánkjai az út mentén robbantak föl. Szerencsére az autóvezetők idejében fékeztek, így nem következett be baj.

Más gondok is keletkezhetnek. A szakemberek úgy tudják, hogy jelenleg az elfogórendszer irányításának lényegi eleme a döntéseket hozó ember. Ám a technikát állandóan fejlesztik, és egyáltalán nincs akadálya annak, hogy robotok vegyék át az irányítást. Eléggé félelmetes jövőnek látszik. Érthető, hogy máris aggódó figyelmeztetések hangzanak el. Így például felemelte szavát a Human Rights Watch (az emberi jogokat ellenőrző szervezet) vezetésével civil szervezetek nemzetközi koalíciója, amely az ENSZ-hez fordult, felkérve, hogy akadályozza meg a teljesen automatikus irányítású elhárítórendszerek bevetését – nehogy már egy robot döntsön abban, melyik repülő objektumot (akár békés repülőgépet) semmisítsen meg. Amint Noel Sharkey, a robotfegyvereket ellenőrző nemzetközi bizottság szakértője kijelentette: „A Vaskupola az autonóm robotfegyverek egyik előfutárának is tekinthető.”

Ám nem csak kis hatótávolságú rakétákra kell felkészülni, amit jelez, hogy a minapi támadásokban már egy iráni gyártmányú közepes hatótávolságú rakétát is átlőttek a palesztinok. Csakhogy épp tegnap jött az izraeli védelmi minisztérium és a rendszer kiépítésében vele együttműködő amerikai hivatal (Missile Defense Agency) híre: sikeres kísérletet hajtottak végre Izraelben az új, Varázspálca nevű rakétaelhárító rendszerrel. A Dávid parittyájának is nevezett technika első kipróbálása során vasárnap sikeresen elfogott egy közepes hatótávolságú rakétát. Az új fegyver az eddiginél nagyobb (70–250 km-es) hatótávolságot tesz lehetővé azzal, hogy hajtóműve repülés közben háromszor ki- és bekapcsol. Az izraeli hadsereg újabb – köztük robbanótöltetes – kísérleteket is tervez a jövőben. A Varázspálcát 2014-ben vagy 2015-ben szeretnék hadrendbe állítani. Elsősorban arra lesz hivatott, hogy megvédje Izraelt a Gázai övezetből és a Dél-Libanonból induló rakétáktól. Ezzel befejezéséhez közeledik Izrael háromszintű rakétapajzsának a kiépítése, amelynek már egy évtizede működő eleme az Arrow (Nyíl) nevű, ballisztikus rakéták megsemmisítésére szolgáló elfogóegység.