Tüdőrákot nem csak dohányosok kapnak
Ma világszerte többen halnak meg e betegségben, mint bármely más rákformában. A legfontosabb kockázat, ha valaki cigarettázik. Ám előfordul, nem is ritkán, hogy a tüdőrák a nem dohányos embert is megtámadja. Az Egyesült Államokban a betegek 17,5 százaléka tartozik ebbe a csoportba, nők valamivel többen, mint férfiak.
Magyarországon évente nyolc-kilenc ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak, ezek között körülbelül 40 százalék nem dohányos – mondta lapunknak dr. Juhász Erzsébet tüdőgyógyász főorvos (a passzív dohányosokról nincs adat).
Az említett beteg első panasza állandó mellkasi fájdalom és köhögés volt. Többféle vizsgálat történt, de még három évnek kellett eltelnie, hogy az orvosok megállapítsák, előrehaladott tüdőrákkal állnak szemben. Ráadásul ekkor az onkológus azt mondta, ebben a stádiumban már a legkorszerűbb, úgynevezett célzott daganatkezelésnek nincs értelme.
Amint arról a New Scientist című lap is beszámolt, ebbe szerencsére a nő nem nyugodott bele, újabb és újabb orvoshoz fordult, végül egy onkológus elvégeztette azt a korszerű vizsgálatot (az úgynevezett molekuláris diagnosztikát), aminek alapján már a célzott daganatkezelést is elkezdhették. A szakember azt mondta, a betegség ugyan nem gyógyítható meg véglegesen, de éppúgy karban tartható, mint a cukorbaj, vagy bizonyos szívbetegségek. A beteg első tünetei 8 éve jelentkeztek, a diagnózis óta pedig öt év telt el.
Az eset ugyancsak tanulságos.
Thomas Zander, a kölni egyetemi kórház munkatársa úgy véli, a molekuláris diagnózisra kerülő esetek száma elmarad a várható eredményekhez képest. Mint arról e helyen is több alkalommal beszámoltunk, ez a modern eljárás a daganatért felelős géneket, illetve az azokban bekövetkezett kóros változásokat (mutációkat) elemzi. A kóros gén indítja el és tartja fenn a tumor növekedését.
Sajnos e terápiaforma csak az esetek 5-10 százalékában alkalmazható, de éppen a nem dohányosok tüdőrákjában az elért eredmények sokkal jobbak, mint dohányosoknál.
Mint arról Paul Paik, a New Yorki Sloan-Kettering rákközpont kutatója a Cancer című folyóiratban beszámolt, ennek az a magyarázata, hogy a nem dohányos rákbetegeknél a mutációk száma kevesebb, a kezelés inkább hatásos, és a túlélés kétszeres.
Nos, Thomas Zander Németországban létrehozott egy molekuláris diagnosztikai hálózatot, ahová a daganatból kimetszett szövetmintát széles körből, bármelyik kórházból (nemcsak szakintézményből) lehet küldeni. Az első 18 hónapban 2000 vizsgálatot végeztek, és az esetek 80 százalékában sikerült molekuláris diagnózishoz jutniuk.
A beteg fiatalasszony esete ráirányítja a figyelmet egy sajátos hibára is. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban a családorvosok egy részét a tüdőrákkal kapcsolatban egyfajta sajátos közömbösség jellemzi, még típusos tünetek esetén sem küldik a beteget szakorvoshoz. Kivált így van ez, ha valaki nem cigarettázik.
Dr. Juhász főorvosnő a magyarországi helyzetről elmondta, tapasztalata szerint a családorvosok a szakirányú továbbképzéseknek köszönhetően kellően felkészültek, és nem jellemző, hogy gyanú esetén késlekednének a beteget tüdőgyógyászhoz küldeni.
A szakorvosok aztán minden egyes tüdőrákbeteg esetében speciális konzíliumot tartanak, itt határozzák meg a lehetséges kezelést, illetve azt, hogy a nemzetközi szakmai irányelv alapján kinél kerülhet sor molekuláris diagnosztikára. Ez Magyarországon ma kb. az összes tüdőrákos beteg 15 százalékát teszi ki. Minden betegnél, akinél a meghatározott kritériumok fennállnak, elvégzik a vizsgálatot. A kiválasztás szempontjai szakmai jellegűek, függ például a szövettani diagnózistól. A vizsgálat a biztosított betegek számára ingyenes.
