Zaklatás és rasszizmus online
Márpedig nem vigyázunk rájuk, legalábbis nem eléggé. Már egy évvel ezelőtt nyilvánosságra került a gyerekek internetezési szokásairól szóló EU Kids Online – www.eukidsonline.net – című egyedülálló európai kutatás 2010-es eredménye. Ezek szerint a legtöbb zaklatást kortársaiktól szenvedik el a netező gyerekek, szexuális tartalmakkal az EU-átlaghoz hasonló arányban találkoznak, 13 százalékukkal esik meg ez, de döbbenetes, hogy szüleik mennyire tájékozatlanok minderről: közülük csak minden tizedik tud a gyerekét ért hatásokról, ami viszont csak az európai átlag fele.
Fél évvel ezelőtt, 2011 végén indult az a kezdeményezés, amelynek során 31 meghatározó IT- és telekomvállalat fogott össze a gyerekek számára biztonságosabb internet megteremtése érdekében.
Most júliusban került nyilvánosságra a témában készült újabb kutatás eredménye Európa 25 országában, a gyerekek internetes védelme érdekében bevezetett szolgáltatásokról. A bejelentő eszközökről született a leglesújtóbb vélemény: ezeket csak kb. minden tizedik gyerek használta, a magyar gyerekek esetében pedig ez az arány 2010 végén a legalacsonyabb volt Európában.
Hazánkban a hasonló célból működő, a biztonságos internetezést oktató, hirdető „Safer Internet Programot” összefogó Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2009 óta egy konzorciummal közösen dolgozik. (www.saferinternet.hu) Egyik feladatuk, hogy oktatókat biztosítanak ingyenesen a témában, akik a diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak is tartanak előadásokat a biztonságos internetezés lehetőségeiről és veszélyeiről. A Safer Internet Plus Program több tevékenységcsoportot ölel fel, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány – www.kek-vonal.hu – ezekből a segélyvonal működtetését látja el. – „Ez bármikor elérhető, ingyenes, anonim telefonos és online, akár chaten is elérhető tanácsadást jelent gyerekeknek, fiataloknak, akik káros, veszélyes tartalmakkal vagy visszaéléssel, zaklatással találkoztak az interneten, illetve mindazoknak, akik szeretnék mindezt megelőzni és kérdésük van az internetbiztonsággal kapcsolatosan. A Kék Vonalhoz a szolgáltatás indulásától az első évben 354-en fordultak internetbiztonsággal kapcsolatos kérdéssel, ez a szám 2011-ben 523 volt és folyamatosan nő. A megkeresések témája leggyakrabban az online ismerkedés, az online kapcsolatok” –mondta el lapunknak Csekeő Borbála, pszichológus, a Kék Vonal, szakmai vezetője.
A Safer Internet Program további tagja a Puskás Tivadar Közalapítvány Nemzeti Hálózatbiztonsági Központja. Az ő feladatuk például az interneten felbukkanó káros tartalmak, durva megnyilvánulások bejelentésére létrehozott forró vonal működtetése, úgynevezett „hotline”, ami a biztonsagosinternet.hu oldalon érhető el magyar nyelven. – „Ezt egyre többen használják, havonta 130-160 bejelentés érkezik, ez a szám is folyamatosan növekszik. Mostanában a legtöbb megkeresést közösségi oldalakon történő visszaélésekkel kapcsolatosan kapjuk, zaklatással, valamint álprofilok létrehozásával kapcsolatosan – mondta el dr. Romhány Gergely, a központ jogi referense.
Mivel az internetezés elősorban otthoni, illetve a gyerek személyéhez köthető tevékenység, úgy leginkább a közvetlen közelében élő felnőttek, tehát főleg a szülők szerepe a legfontosabb. Van család, ahol az otthon dolgozó szülő monitorján folyamatosan figyeli gyerekei online aktivitását, akár 18 éven felül is. A másik véglet, ahol éjjel-nappal azt csinálhat a neten még az általános iskolás gyerek is, amit akar, maximum kicsit halkítsa le, ha túl hangosan ölné a zombikat –meséli tapasztalatait egy gyakorló pedagógus.
Több szolgáltató és weboldal is kínál olyan eszközöket, amikkel szűrni és ellenőrizni lehet a gyerek tevékenységét. Magyarországon leginkább két vállalat vállal szerepet ebben. Az egyik a UPC, akik úgynevezett családi akcióprogramot hirdettek a web megszelídítésére. A Microsoft pedig Korlátlan Lehetőségek programjának keretében nyújt internetes eszközöket és folyamatos iskolai oktatást, akár szülőknek is, a biztonságos internetezésről.
A fenti lehetőségek ígéretesek, de a négymillió magyar netezőnek fel kellene már ébrednie. A valószínűleg információ- és érdeklődéshiány miatt kialakult megdöbbentő adatokat Ságvári Bencétől, az EU Kids Online-kutatásban partnerként részt vevő Ithaka Nonprofit Kft. vezetőjétől tudjuk meg:
– „Egyelőre hiába van ennyiféle eszköz, jelenleg az európai szülők kétharmada nem használja ezeket. Ráadásul a megoldások (bejelentővonal, adatvédelmi beállítás, korhatárjelölés, rendőrségi fellépés, szülői ellenőrzés) sohasem lehetnek egyedüliek, hiszen mind a szülőkben, mind a tanárokban hamis biztonságérzetet kelthetnek, hogy egyéb lépésekre (oktatás, beszélgetés, közös tapasztalatok stb.) már nincs is szükség. Sőt, ha elsőre talán furcsán is hangzik, de ezeknek a technikai megoldásoknak korlátai, illetve hátulütői is lehetnek: például figyelembe kell venniük a gyerekek alapvető jogait a magánélethez, illetve az információkhoz való hozzáféréshez.”
