Szervezetünk hetven százaléka víz, normális körülmények között átlagosan három litert veszítünk egy nap alatt. Nem csoda, hogy a tiszta, fogyasztható víz megőrzése nemcsak szervezetünk, de a fenntartható fejlődés egyik alappillére is. Karsztforrásai és a kiterjedt föld alatti vízkészlete miatt az Aggteleki Nemzeti Park kiemelt szerepet élvez. A Baradla barlangból eredő Jósva patakban a többféle vízvizsgálat közül gyakorta alkalmazzák a BISEL-módszert. A patakban szabad szemmel is látható makrogerinctelenek indikátorként – létükkel vagy éppen hiányukkal – jelzik, mennyire tiszta a víz. Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízre van szüksége. A Vízipók – csodapók című mesefilmből már gyerekkorunkban hiteles képet kaphatunk a hazai vizek élővilágáról. A fi lm ötletadó forgatókönyvírója, Kertész György eredeti foglalkozását tekintve hidrobiológus, így meséje tökéletes hűséggel festi le a vízben élő állatok mindennapjait. Vízipók és Keresztespók mellett egészen az algaszedő vízicsigákon, hátonúszó poloskákon és bolharákokon át számos állatkát rejt még magában a patak medre. Ha a víz egy minőségvizsgálati skálán tízből legalább nyolcast érne el, akár tisztítás nélkül is fogyasztható.

„Skálázzuk” a patakot