- Az Antall-kormány tudományért felelős tárca nélküli minisztere találta ki, hogy a német Fraunhofer-intézetek mintájára létrehozza az alkalmazott kutatások intézethálózatát, melyet a híres magyar fizikusról, Bay Zoltánról nevezett el. A kétmilliárd forintból felállított közalapítvány először három intézetet nyitott, de a hálózat azóta hatra nőtt. Jelenleg azonban még a jórészt átalakítás alatt álló honlapon sincs sok információ, hacsak az nem, hogy közalapítvány helyett már nonprofit kft. formában működnek.

- A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány december 9-én megszűnt, mivel nem volt alkalmas a hatékony működtetésre. Egy negyedévente ülésező kuratórium nem tudott olyan gyors döntéseket hozni, amelyek egy piaci színtéren mozgó szervezet menedzseléséhez szükségesek. Sok eredményünk már termék, know-how vagy szabadalom, mely ipari árbevételt hoz, multinacionális cégekkel működünk közre, ez pedig más üzleti modellt kívánt.

- De akkor miért nonprofit a megalakult cég, amely továbbra is állami tulajdonban marad?

- Mert mi a nyereséget teljes egészében visszaforgatjuk a kutatás-fejlesztés támogatásába. Az meg, hogy állami tulajdonban vagyunk, lehetőséget ad egyetemi kutatócsoportok integrálására, ami több esetben már meg is valósult. Terveink szerint másfél hónapon belül teljesen új struktúrával, arculattal, honlappal, részben megváltoztatott intézetelnevezésekkel és marketingstratégiával szeretnénk a közvélemény elé lépni.

- Nyereségről beszél, miközben a Bay Zoltán-intézetek az indulás után sokáig veszteségesek voltak, és az alaptőke kamataiból éltek. Aztán kezdtek talpra állni, de ehhez jórészt innovációs bérmunkát végeztek, a kutatás szempontjából meglehetősen vegyes képet mutatott a paletta, volt néhány kimagasló csoport és olyan intézet is, ahol alig folyt értékelhető innováció.

- Higgye el, májusban már nem fog ráismerni a mintegy kétszáz fős szervezetre, amelynél a váltót a teljesítményalapú elvárások felé állítottam. Sajnos hazánkban még az alkalmazott kutatások finanszírozása is zömmel olyan pályázatoktól függ, amelyek nem piacra termett végtermékeket eredményeznek. Ezért lesznek intézetek, amelyeket össze fogunk vonni, át fogunk nevezni, lesznek kutatási egységek, amelyeket megszüntetünk, beolvasztunk, szétszedünk vagy integrálunk. Összevontuk a gazdasági részlegeket, átalakítjuk a belső döntéshozási mechanizmust, és csak olyan pályázatokban, megbízásos munkákban szeretnénk részt venni, amelyeknek a projekt lezárulása után is van valamilyen kifutása, akár jogdíjak, akár további fejlesztések formájában. Akkor jó dolog, ha valaki nyer mondjuk 50 millió forintot egy pályázaton, ha évekkel később további tíz- vagy akár harmincmilliót ez alapján az eredmény alapján a piacról tud megtermelni. Ehhez megvan a gárda, ami azonban radikális átszervezést igényel. A modellként vett Fraunhofer-intézetek is így működnek, persze ott van szövetségi támogatás is, amivel mi nem rendelkezünk.

- És Németországban az egyetemi mellett van megfelelő ipari háttér is, ami eleven kapcsolatot és felvevőpiacot biztosít az intézeti eredményeknek. Nálunk az előbbi inkább, az utóbbi kevésbé állt rendelkezésre.

- Az alapkutatási hátteret adó egyetemi kapcsolatrendszerünk valóban erős. A Műegyetemmel, a szegedi és a Miskolci Egyetemmel stratégiai szerződést kötünk, ugyanezt az ELTE-vel már alá is írtuk. Több mint ötven doktorandusz dolgozik nálunk, és nem mindegy, milyen színvonalú munkát végeznek. Kutatócsoportjaink 70 százalékának van szerződéses kapcsolata multinacionális vagy nagy és közepes hazai ipari cégekkel, hogy csak a Molt, a BorsodChemet, a Richtert említsem. Árbevételünkben az ilyen tevékenység durván 20 százalékot jelent, amit 30 százalékra szeretnénk növelni. A válság elsősorban ezekre a megbízásokra hat, de a pályázatok leginkább e hullámvölgyek elsimítására jók, különösen a nemzetközi, uniós projektek, amelyek még technológiatranszfert is biztosítanak. Összességében idén mintegy 3 milliárd forintos árbevétellel számolunk 200 milliós nyereség mellett.

- Ehhez képest mit örökölt?

- Igen rossz állapotokat. Amikor tavaly először érkeztem az épület elé este fél hétkor, az összes ablak sötét volt, holott a kötetlen munkaidőben dolgozó tudományos világban ez nem jó jel. Tavaly az is kérdéses volt, hogy egyáltalán megmarad-e az intézményrendszer. A 2011-es évre több százmillió veszteség várható, bár a végleges értéket még nem ismerem. A csapatot kellett először felrázni. Emellett az elmaradt és zárolt pályázati pénzeket sikerült megszerezni, a vállalati működéshez szükséges szervezeti struktúrákat pedig felállítani. Hiszek benne, hogy a Bay Zoltán-intézetekben lehet sikeresen is működtetni az innovációt.

- A Bay Zoltán-intézeteknek kétségtelenül vannak ismert, piaci szempontból ígéretes kutatócsoportjai, mint például a fémhabjával országos ismertséget szerzett miskolci anyagtudományi csapat. De ott vannak a teljesen versenyképtelen csapatok is.

- A tisztább kép kialakítását kutatócsoportjaink értékéről az is segíti majd, hogy két miskolci intézetünket, a nanotechnológiait és a logisztikai és gyártástechnikait összevontuk, osztályok megszüntetésére is sor kerül. A valóban nagy tudományos sikernek számító, de eddig árbevételt nem termelt fémhabot pedig idén szeretnénk a kohászati és autóipari piacon is megmérettetni, amit a közalapítványi struktúrában nem lehetett megoldani. Egy másik, Miskolcon működő egységünk lesz hamarosan az ország egyetlen nemzetközileg akkreditált laboratóriuma, amely a hazánkban különben nagy mennyiségben gyártott emberi csontimplantátumok biomechanikai vizsgálatát végezheti.

- Szegeden is lesznek változások?

- Itt is egy intézet lesz kettőből. A Biotechnológiai Intézet kármentesítésben egyedülálló. Olajszármazékok biológiai lebontásában a Mollal már terepi kísérletek folynak, márciusban pedig román együttműködésben olyan, talajvízszennyezést modellező gyorsreagálású laboratóriumot nyitunk, amilyenhez hasonló csak egy van Európában. Ha például szennyezés éri a talajt, óriási kádakban tudjuk majd vizsgálni, mit kell tenni ellene. Öt éve alakult Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézetünk viszont az MTA elnökével nemrég kötött megállapodás értelmében március végén távozik tőlünk, és a Szegedi Biológiai Központ egyik kutatócsoportjaként folytatja munkáját.

- Budapesti két intézetük profilja nehezen választható szét a miskolciak tevékenységétől, s egyébként is csak az Anyagtudományi és Technológiai Intézet eredményeiről lehetett hallani.

- Lesznek is összeolvadások, bár az itt lévő lézertechnikai tudás versenyképes, tavaly Egerben nyitottunk telephelyet, ahol autóipari célú fémötvözet-megmunkáló tevékenységet folytatunk. Lézeres vágástechnikánk elismerését jelzi, hogy a világon készülő összes Cessna kisrepülőgép kipufogódobját budapesti telepünkön gyártják. Az Ipari Kommunikációs Technológiai Innovációs Intézet viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tehát valószínűleg Budapesten is egy intézet marad meg.

- Két hete egy kormányhatározat meglepő módon önökhöz rendelte az 1994-ben a Külügyminisztérium által alapított Tudományos és Technológiai Alapítványt, mely a hazai K+F-közösség nemzetközi kapcsolatait felügyelte, segítette, de feladata volt a kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények projektjeinek ügyintézése is. Ez a tudományos diplomáciai feladat nem nagyon illik egy kft. üzleti céljai közé.

- A TéT Alapítvány jelenlegi funkcióinak megtartásával valóban beolvad most létrehozott nemzetközi kapcsolati igazgatóságunkba, de a nevét megváltoztatjuk. Ez azt is jelenti, hogy a hazai innovációpolitikai térbe visszatérő Bay Zoltán-intézetek erősíteni szeretnék nemzetközi szerepüket is. A 2014-től kezdődő időszakban szeretném, ha képesek lennénk uniós kutatási projektekben konzorciumvezető szerepet is betölteni, bár konkrét innovációs együttműködések terén nyitást tervezünk Kína és a közép-ázsiai térség irányába is. A TéT Alapítvány szakértelme segíthet abban, hogy egy év múlva innovációs tevékenységünk révén kemény valutát hozzunk be az országba, mint ahogy azt is remélem, termékeink és eredményeink híre országosan és külföldön is márkanévvé válik majd.

Névjegy

SKULTÉTY TAMÁS

41 éves. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett, majd 1996–1998 között a HÖOK elnöke volt, az 1995-ös tandíjtüntetés fűződött a nevéhez. Ezután a Digital-Compaq Magyarország, később a Hewlett-Packard cégnél töltött be vezető pozíciót, majd a Vodafone-nál lett üzletfejlesztési igazgató. Ezután egy biotechnológiai céget hozott fel két és fél év alatt csődközeli állapotból egy humán meddőségi témában globális piacvezető helyzetbe, melynek résztulajdonosa. Felesége kutató biológus.

Skultéty Tamás – Jó hátszéllel lendületben