Az ENSZ előbb azt hozta nyilvánosságra, hogy soha ilyen sok szén-dioxid nem volt a légkörben, majd azzal is előállt, hogy az „ózonbarát” (vagyis a Föld ózonpajzsát nem károsító) gázok sokkal többet ártanak az éghajlatnak, mint a CO2 és a metán.

A friss ENSZ-jelentés szerint a fluorozott szénhidrogének (HFC) légkörbe juttatása a jövőben akár a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékát is kiteheti, és jelentősen hátráltathatja a klímaváltozás visszaszorítására irányuló törekvéseket. A hűtőszekrényekben és légkondicionálókban használt HFC-ket az ózonrétegre káros CFC-k (telített freonok) és HCFC-k (telítetlen freonok) helyett vezették be.

A korlátozásnak köszönhetően 2009-re 98 százalékkal sikerült visszaszorítani az ózongyilkos gázok használatát. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) tanulmánya azonban azt állítja, ezzel csöbörből vödörbe léptünk: a HFC-gázok globális felmelegedéshez történő hozzájárulása 2050-re elérheti a közlekedési szektor kibocsátásának jelenlegi szintjét.

A HFC-k maguk is üvegházhatású gázokként viselkednek a légkörben: igaz, hogy nem károsítják az ózonréteget, ám felhalmozódhatnak a magasban, és ugyanúgy visszaverhetik a földfelszínről érkező napsugarakat, mint a „hagyományos” üvegházhatású gázok. A tanulmány szerzői szerint a jövőben várhatóan nőni fog a HFC-gázok használata, elsősorban a feltörekvő gazdaságok és a növekvő népesség miatt. A lehetséges megoldások közé tartozik a légkondicionáló-igényt csökkentő épületek tervezése, a rostszálas szigetelőrétegek használata, illetve klímabarát HFC-k alkalmazása, amelyek hamarább lebomlanak a légkörben.

Az ENSZ a héten egy olyan adattal is előállt, amely szerint az ipari forradalom óta tavaly volt a legmagasabb a levegő szén-dioxid-koncentrációja. Ez azt jelzi, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó erőfeszítések egyelőre eredménytelenek.