belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Meadows: Nem hiszek a fenntartható fejlődésben

Környezettudomány - A növekedés határai óta az erőfeszítések célt tévesztenek

A legtöbb dolgot lehet másképp is csinálni, mint ahogy megszoktuk - mondja Dennis Meadows, a világ egyik legismertebb környezetteoretikusa, aki egy időben a Ráday utcában is lakott. Most ismét Pesten járt, és a Népszabadság kérdéseire is válaszolt.

Hargitai Miklós| Népszabadság| 2011. szeptember 15. |19 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

ikaljan | 2011. szeptember 16. | 14:04:18

katarakt | 2011. szeptember 15. | 23:09:16
Ez nem riogatás, hanem egy probléma jelzése arra vonatkozóan hogy a

Ok, ha a kontrollált fúzió gazdaságilag hasznosítható módját fel találják, és olyan olcsó lesz, hogy gyak. ingyen lesz, akkor az energiaválság elmarad (ehhez már csak fel kell találni, egy ilyen megoldást, ez pedig uszkve 60 éve mindig 10-15 év múlva fog bekövetkezni, de olcsóságról általában azért nem beszélnek)
-de mondjuk ettől még nem lesz több vasércünk, rezünk, ritkaföldfémünk, aranyunk.
-nem nőnek a hasznosítható édesvízkészletek.
-nem lesz több termőföld

Ezek a problémák persze elvileg mind megoldhatók. Viszont egyelőre még nincsenek megoldva, ezért problémák. Kérdés, hogy ilyenkor mi a helyes teendő
1) várni, hogy majd valaki biztos megoldja a problémát,
2) felkészülni arra, hogy a jelenlegi erőforrásokból kiindulva kell megoldani.

Természetesen bejöhet az első verzió is, és akkor örülünk. (a történelem során volt akiknek bejött, volt akiknek nem)
De szerintem nem ostobaság biztos ami biztos alapon felkészülni a b) verzióra.


donaldtrump | 2011. szeptember 16. | 07:00:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

hegyaljai | 2011. szeptember 16. | 00:23:05

A fennttarthatóság kérdésére a végső igen-nem válasz valószínüleg mindenki számára a vallási hiszek-nem hiszek szintű megoldásban valósul meg. Az utolsó bekezdés 70 %-os spekulatív tőke arányszáma - még ha nem is igaz - akkor is riasztó, és tényleg nem ez a "fejlődés". A könyvelésben jó számokat hozhat, de attól még néhány milliárd éhen halhat.

katarakt | 2011. szeptember 15. | 23:09:16

Ajjaj, sokféle gondolat tolult fel bennem. A professzor úr már régóta jól él a többiek riogatásából éppúgy mint a kevésbé híres környezetvédők. Ők esetleg alacsonyabb szinten. De ettől még nincs igazuk. A kezek karba fonásának példája meg különösen fals. Mi köze a fejlődésnek ahhoz, hogy melyik karunk van felük?

Kezdjük az elején. Mi a fejlődés definíciója? Ha ez az olajra épülő energiaforrás akkor az tényleg véges (lehet). Kb. 1920 óta riogatnak és fejnek bennünket az olaj vállallatok ez okból. A t. környezetvédők aktív (és lehet támogatott) segítségével. De mi van akkor ha sikerül megvalósítani a fúziós energiatermelést? Van rá esély mert sokfelé dolgoznak ezen. Ha sikerül akkor az olajenergia jelentősége kb. a bicikligyártás szintjére esik vissza. Akkor az energia majdhogynem ingyen lesz. A széndioxid kibocsátás meg 0 lesz. Vajon akkor mivel fognak riogatni bennünket?

Ha fejlődés definíciója az, hogy egyre több ember lesz képes emberhez méltó életet élni egy olcsó energiaforrásra alapulva akkor lenne esélyünk. Különösen ha újragondolnánk a jelen kapitalizmus piramisjáték szerű működését és elzavarnánk a hazug „környezetvédőket”, lobbistákat, bankárokat és politikusokat. Esetleg az őket kiszolgáló újságírókat is.

Balango | 2011. szeptember 15. | 22:22:29

Pasinszki | 2011. szeptember 15. | 08:27:55

"Kedves puli!
Becsületes ember az "élettér" szót nem veszi a szájára."

Ehhez nem becsületesnek, hanem nagyon korlátoltnak kell lenni.
Nem veszed a szádra pl. a faj, a vér, a rög, a nép szavakat? Vigyázz velük, a Führer nagyon szerette őket!
Ezentúl a Népszabadságot nevezzük Izészabadságnak?

Vagy a jobbágyok röghöz kötését a jobbágyok izéhez kötésének?

És nem véradás lesz, hanem izéadás?

Amit te előadsz, az ékes példája annak, milyen az, amikor a korlátoltság terrorizálni akarja a környezetét.

Mester53 | 2011. szeptember 15. | 22:09:21

Lester Brown magyarul a világhálón



1. Lester R. Brown: A B-3.0 terv: mozgósítás a civilizáció megmentésére

http://www.earth-policy.org/images/uploads/translations/PB3_Hungarian.pdf


2. Lester R. Brown: A B-4.0 terv: mozgósítás a civilizáció megmentésére

http://www.earth-policy.org/images/uploads/translations/PB4_Hungarian.pdf


3. Lester R. Brown: A szakadék szélén táncoló világ, avagy hogyan lehet megakadályozni a környezeti és gazdasági összeomlást



http://www.earth-policy.org/images/uploads/translations/wote_Hungarian.pdf

lazus | 2011. szeptember 15. | 21:39:16

Nincs igaza a szerzonek.

A jelenlegi szinten a fejlodes fenntarthato.
Csak azt kell tisztazni, hogy mi fejlodik?

Az emberi megismeres es a tudomany az tud fejlodni. A vilag majd oda tart, hogy a szellemi termekek cserejerol lesz szo. A GDP egyre nagyobb reszet kellene tudomanyra forditani. Es nem marad mas a hagyomanyos agazatokbol csak az, amelyekkel az alapveto anyagi szuksegleteinket fenntartjuk.

Na, ez lesz a jovo.

ahonfia | 2011. szeptember 15. | 21:29:13

ùgy tünik, a bankszámlája fejlödését nem akarja veszélyeztetni. Mert akkor már csak csak eszébe jutna, hogy a jelenlegi világhatalmi rendszer is a fejétöl büzlik. Az ebola-projektet se említi, pedig az az egyetlen reális jövökép - még ha szörnyü is.
Igaz, hogy meg kell teremteni a szimbiózist a környezetünkkel. De ö se mondja, hogyan.

luci_ferro | 2011. szeptember 15. | 21:27:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

luci_ferro | 2011. szeptember 15. | 21:25:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

luci_ferro | 2011. szeptember 15. | 21:23:14

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2011. szeptember 15. | 20:28:46

vivarepublik | 2011. szeptember 15. | 20:05:19

Ez elektromos autók legfőbb gondja nem az olajlobbi.

Az energiaforrás.

xanadu | 2011. szeptember 15. | 20:27:01

bunyip | 2011. szeptember 15. | 09:54:48

Egyetértek.
A fejlődés nem lehet a Földön fenntartható, hiszen ez éppen azt jelenti, hogy a fejlődés korlátlan.

vivarepublik | 2011. szeptember 15. | 20:05:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Il Matto | 2011. szeptember 15. | 14:23:28

Pasinszki | 2011. szeptember 15. | 08:27:55

Becsületes ember a "nem", az "és", valamint az "egy" és az "a, az" szavakat sem veszi a szájára, mert ezek is rengetegszer előfordulnak a Mein Kampfban. Sőt könyvet sem vesz a kezébe, hiszen "Hitler is írt egy könyvet..."

bunyip | 2011. szeptember 15. | 09:54:48

Álszent és kamu dolog a fenntartható fejlődés. Valami vagy fenntartható, ami jelenleg szinte semmire sem áll ezen a bolygón, vagy fejlődik, ami fejlődik az a pusztítás hatásfoka. A jelenlegi fejlődésfogalom helytelen, egy masszív visszaépítést, átalakítást kellene véghezvinni (ami hatalmas káoszt okozna és nagyobb katasztrófát okozna, mint ez a fajta rothadás) és ehhez az egész globális kultúrának át kéne alakulnia ami kilátástalan, érdektelen és reménytelen...

Novics | 2011. szeptember 15. | 09:21:25

"A kiút szerinte egyrészt a jó minőségű hozzáférhető információk biztosítása, a döntések átláthatóvá tétele lenne, de ezt pont azok akadályozzák, akiknek a hatalmunkban állna a változtatás."
Sajnos ez szinte mindig így van. Akik tudnának változtatni a dolgokon, azoknak nem áll érdekében. Azoknak éppen az az érdekük, hogy ne változzon semmi. A többiek meg szívnak.

Pasinszki | 2011. szeptember 15. | 08:27:55

Kedves puli!
Becsületes ember az "élettér" szót nem veszi a szájára.

puli | 2011. szeptember 15. | 07:31:05

A krízisek tükörképe a "politika" ,-az élettér degradálódása társadalmakat tesz tönkre .

Jó ideje foglalkoztak vajon mennyiben vagyunk többek bármely élőlénynél ,-semmiben .

A petri csészében tartott osztódó sejt kultúra külső hatásokra vitalitásának változásával válaszol .

Az agresszív pusztul a harcban vagy nyer egy rövidke időt a maradéka , sikeres szisztéma nincs.

Hacsak a gondolkodó lény meg nem változtatja korábbi életét ,-de képes erre ?!

A gondolkodó ember vissza mászik a fára , vagy barlangba költözik .

HIRDETÉS

– A világ – a gazdaság működése, energia- és nyersanyagigénye szempontjából – már elérte, sőt túl és lépte a fenntarthatóság szintjét. Jelenleg évente nagyjából 40-50 százalékkal több környezeti erőforrást használunk fel, mint amennyi 12 hónap alatt regenerálódik, ami – ha mondjuk egy bankszámla példáján szemléltetjük – a tartalékok gyors kimerülését vetíti előre. Ebből természetesen az is következik, hogy a következő 20-50 évben a felhasználás érezhető csökkenésével kell számolnunk. A tempó gyors visszaesését sokan tragédiaként fogják fel, pedig – ha felkészülünk rá, és időben, tudatosan megtervezzük – nagyobb megrázkódtatásoknélkül túl lehetne élni – foglalta össze a belátható jövőre vonatkozó aktuális prognózisát Dennis Meadows a budapesti Corvinus Egyetemen rendezett fenntarthatósági fórumon, ahol a hivatalos program után lapunk kérdéseire is válaszolt.

A világ egyik legismertebb környezetteoretikusa, A növekedés határai című könyv szerzője ezúttal a Piac és profit című havilap meghívására érkezett hazánkba, de egyébként is meglehetősen gyakori vendég itt: legalább 60-70 alkalommal járt már nálunk, sőt egyszer (1986-ban) huzamosabb ideig élt is itt, konkrétan a fővárosi Ráday utcában. Szavai szerint olyan innovatív országként ismer minket, amelynek nagy gyakorlata van abban, hogy a nehéz helyzetekre változásokkal reagáljon.

– A legtöbb dolgot lehet másképp is csinálni, mint ahogy megszoktuk. Bárki kipróbálhatja, hogy mondjuk karba fonja a kezét, de nem azt a karját teszi fölülre, amelyiket szokta, hanem a másikat. Azonnal ki fog derülni, hogy meg lehet oldani, de oda kell figyelni rá, és eleinte nagyon kényelmetlen. Valahogy így vagyunk az energiareformmal, a fosszilis energiahordozókról történő leválással is: megoldható, de odafigyelést igényel, és az első időkben nyilvánvalóan sok vesződséggel jár – fogalmazott az amerikai professzor.

HIRDETÉS

Szerinte nagyjából az 50-es évek óta egyértelmű, hogy az olajat előbbutóbb pótolni kell, és az is, hogy ha nem sikerül, az a ma ismert civilizáció végét jelenti. – 1972-ben A növekedés határaiban már egyértelműen azt mondtuk, hogy ha az ipari termelés és a népesség növekedése ebben az ütemben folytatódik, annak katasztrofális következményei lehetnek. A világ azonban alapvetően nem változott meg, és ma már látszanak a súlyos következmények. A források minősége és hozzáférhetősége jelentősen romlik, a szén-dioxid-kibocsátás folyamatosan nő. Tanulságos megfi gyelni, hogy –miközben minden fejlett ország szeretné megelőzni a klímaváltozást, és mindegyik küzd is ellene, a felmelegedést okozó hatások mégis egyre erősebbek. Az erőfeszítések láthatóan célt tévesztenek, de mintha nem találnánk az okát – hangsúlyozta Meadows.

Mint kifejtette, az ipari civilizáció körülményei között a szén-dioxid-kibocsátás mértéke négy tényezőtől: a lakosságszámtól, az életszínvonaltól, a tőkejavak működtetésének energiaszükségletétől és a fosszilis formából származó energiahányadtól függ. Ezek közül mi főként a technológiára fókuszálunk (vagyis arra, hogy az energiafelhasználás hatékonyságát növeljük), illetve újabban a fosszilis hányad óvatos csökkentésével próbálkozunk, miközben a népesség, illetve az életszínvonal, fogyasztásban kifejezhető mutatója zavartalanul növekszik.

– Ha nincs korrekció, súlyos problémáink lesznek. Számítógépes projekcióval már 1972-ben azt jósoltuk, hogy 2000-ig a trendek változatlansága esetén sem történik szinte semmi, ugyanakkor az ezredforduló és 2040 között nagyon komoly krízisekkel kell szembenézni. Sajnos nem csak az állítás első fele bizonyult igaznak: biztosítási adatok egyértelműen jelzik, hogy 2000 óta meredeken nő a „rendkívüli események” (katasztrófák) gyakorisága, és az okozott kár is – szögezi le a professzor. A megoldás részben az lehet, hogy sokkal többet kell kihoznunk (nem profi tban, hanem életminőségben), ugyanannyi vagy kevesebb energiából és anyagból. – A hatékonyság növelésétől jellemzően a profit bővülését várjuk, de most hangsúlyozottan nem erre van szükség. A kívánatos változást inkább a reziliencia (rugalmas alkalmazkodás – egy rendszer azon képessége, hogy az alapvető funkcióit tekintve viszonylag stabil tud maradni jelentős külső változások közepette is) növekedésével lehet leírni. New York például sokkal reziliensebbnek mutatkozott a legutóbbi nagy hurrikán idején, mint New Orleans, az utóbbi valószínűleg sosem fog visszatérni a régi kerékvágásba – említ egy gyakorlati példát Meadows. Szerinte a rezilien cia növelése azt jelenti, hogy az alkalmazkodás nem jelent később mutatkozó, általában a társadalom által megfizetett költségeket. – A hatékonyság növelhetőnek látszott például az alkatrészraktárakat kihagyó, a gyártási igényeket közvetlenül kiszolgáló „just in time” rendszereknél, amelyeket Japánban találtak ki. Aztán Fukusima után kiderült, hogy a látszólag rugalmas szisztéma baj esetén tökéletesen rugalmatlanná válik: országszerte leálltak a gyárak néhány, a katasztrófa övezetében kényszerszünetet tartó beszállító miatt – emlékeztet rá, azzal is kiegészítve: nem reklámozzák ugyan, de azóta megkezdődött a „just in time” gyártás visszaszorítása.

Dennis Meadows szerint a legszűkebb keresztmetszetet változatlanul az olaj jelenti. – 2030-ra az olajtermelés a fele lesz a jelenleginek. Sem a hatékonyság, sem a megújulók segítségével nem lehet áthidalni az így keletkező rést – figyelmeztet a profeszszor. Mint mondja, 200 éve a mezőgazdaság még nettó energiatermelő volt (kiszolgálta az emberiség, a haszonállatok és a földművelés energiaigényét), ma már a fejlett országokban minden tányér élelmiszer előállításához egy kis adag kőolaj pótlólagos energiájára is szükség van. Vagyis változtatni kell a szokásainkon, le kell szokni a pazarlásról és a nem létező szükségletek kielégítésére épülő termelésről.

Meadows ebben a tekintetben nem optimista: szerinte az emberiségre egyáltalán nem jellemző, hogy felkészül egy várható krízisre és időben elhárítja a veszélyt. A fórumot követően a Népszabadság kérdésére – hisz-e egyáltalán a fenntartható fejlődésben (a fogalmat A növekedés határai megjelenése után kezdték használni) – némi hezitálás után egyértelmű nemmel válaszolt: szerinte fejlődés alatt ma az életszínvonal és a termelés szakadatlan növekedését értik, és ehhez egyszerűen nincsenek források. A politika képtelen a hasonló helyzetek kezelésére – a rövid távra szóló megoldások hosszabb távon inkább súlyosbítják a bajt. A demokrácia működik, de nem oldja meg a népesedési, a klimatikus vagy a regionális problémákat.

– A világ alapvető folyamatai ma fenntarthatatlanok – fogalmazza meg a konklúziót, példaként említve, hogy míg néhány évtizede a világgazdaságban mozgó pénz 70 százaléka a kereskedelemben forgott, és „csak” 30 százalék volt a spekulatív tőkehányad, mára ez az arány megfordult. A kiút szerinte egyrészt a jó minőségű hozzáférhető információk biztosítása, a döntések átláthatóvá tétele lenne, de ezt pont azok akadályozzák, akiknek a hatalmunkban állna a változtatás. Az emberiség pedig annyit tehet, hogy a GDP helyett a haladás más mérőszámát kezdi abszolutizálni. – 1982 óta, mióta kidolgoztuk a „boldogságmérés” metodikáját, a boldogság szintje a társadalomban jelentősen nőtt – hoz fel egy óvatos optimizmusra okot adó fejleményt, majd azt is hozzáteszi: a világ jövője megjósolhatatlan, de fölösleges is lenne jósolni: az embereket még a bevált negatív prognózisok sem tántorítják el a rossz szokásaiktól.

Névjegy

DENNIS L. MEADOWS

1942. június 7. Montana (USA) Jelenleg a New Hampshire Egyetem Politikai és Társadalomtudományi Kutatási Intézetének igazgatója. Saját magát „előre jelzőnek”, jövőkutatónak tartja, kutatásait a környezettudomány, a közgazdaságtan, a szociológia, az ökológia és a humánetológia határterületén végzi. 1972-ben munkatársaival kifejlesztett egy számítógépes programot, amely a globális környezeti erőforrások változásának trendjeiből készített prognózisokat. A legfontosabb eredményeket összefoglaló kötet, A növekedés határai révén vált világhírűvé. Alapító tagja független tudósokból álló, a föld jövőjével foglalkozó Római Klubnak, és a Magyarországon létrejött, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodásért dolgozó Balaton Csoportnak.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    19 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS