A technológiai szektorban jóval nagyobb arányban lépik túl a költségeket, mint például az építőiparban. Az előre nem látott kiadások felduzzadása pedig könnyen csődbe viheti a kevésbé tőkeerős cégeket.

A tanulmány 1471 olyan nagyszabású informatikai projektet elemzett, amelyek legalább 170 millió fontba kerültek. A kutatók azt találták, hogy míg a legtöbb program legfeljebb harminc százalékkal haladta meg az eredetileg előre látott keretet, minden hatodik ellenben a kezdéskor megálmodott összeg háromszorosába került. A tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az ágazat döntéshozói nem szántak kellő figyelmet a hagyományos kockázatelemző rendszereknek. A nagyszabású számítógépes fejlesztések a vártnál hússzor nagyobb valószínűséggel kerülték ki az ellenőrzést.

A kutatók szerint ilyen esetekben a döntéshozók általában figyelmen kívül hagyják az alacsony valószínűséggel bekövetkező, ám nagy hatású kockázatokat. Amint a példa mutatja, az informatikára is igaz, hogy ami elromolhat, az el is romlik. A közvélemény általában azt hiszi, hogy a hibák a közszférára jellemzőek, de a tanulmány azt üzeni, hogy a saját pénzét kockáztató üzletemberek is hajlamosak a kockázati tényezők figyelmen kívül hagyására.

A tanulmányt jegyző Flyvbjerg professzor munkatársaival most olyan eszközöket keres, amelyek segítségével ezen szektor fejlesztői is elkerülhetik a költségtúllépéseket, s így a csődöket.