Nehéz átállni új forrásokra
A nagaszaki atomtámadás múlt héten ünnepelt 66. évfordulójának különös jelentőséget adott az öt hónappal ezelőtti fukusimai atomerőmű-robbanás, ami miatt Nagaszaki polgármestere, Taue Tomihisza ünnepi beszédében drámai felhívást tett közzé: „Hogyan fordulhatott elő, hogy atomtámadást szenvedett országunknak most ismét a halálos sugárzástól kell félnie? Az atomenergia helyett meg kell gyorsítanunk a megújuló energia fejlesztését!” Kan Naoto kormányfő is csatlakozott hozzá, amikor kijelentette, hogy atomenergiától független társadalmat kell létrehozni, ezt a kormány is támogatni fogja.
Jelenleg az energiahordozókban szegény Japán számára nélkülözhetetlennek látszik az atomenergia, az előállított villamos energia 26 százaléka származik atomerőművekből. Aránya területenként változó, a legmagasabb a Kansai régióban (Oszaka, Kiotó vidéke), ahol eléri a 48 százalékot.
Hirosima és Nagaszaki után a gazdaságpolitikának nem kis erőfeszítésébe került, hogy a lakosság szimpátiáját elnyerje az atomenergia fejlesztéséhez, hangsúlyozva annak megbízhatóságát, költséghatékonyságát. Egymás után létesültek az atomerőművek, és az eredeti elképzelések szerint még ebben az évtizedben az atomenergia elérné a 40 százalékot az ország áramtermelésében.
Még most is folyik a fukusimai atomerőmű-robbanás okainak vizsgálata, de az már bizonyosnak látszik, hogy a legelőrelátóbb biztonsági intézkedéseket is felülírta a minden elképzelést felülmúló 30 méteres cunami. Az is bizonyosnak látszik, hogy a katasztrófa méreteiben már elérte, sőt talán meg is haladta Csernobilt, 30 kilométer sugarú körzetben még évtizedekig nem térhet vissza az élet, az ott lakók végleg elvesztették otthonukat. A Tokió áramellátását biztosító erőmű leállása súlyos zavarokat idézett elő a fővárosban, bevezették az áram körzetenkénti többórás lekapcsolását, ami fennakadásokat okozott a közlekedésben, kórházak működésében, energiatakarékossági kampányok indultak, ami miatt a nyári hőség még elviselhetetlenebbé vált, különösen az irodaépületekben. Fukusimában továbbra is szivárog a nukleáris szennyeződés, és bár a termékforgalmazók kínosan ügyelnek a sugárdózis mérésére, nem tudható, hol bukkan fel esetleg sugárfertőzött áru. Nem alaptalan a lakosság félelme, és nem ok nélküliek az atomenergia betiltását követelő tömegtüntetések a fővárosban.
Akadozik már az áramellátás a Tokiótól nyugatra eső oszakai körzetben is, ahol a Fukui prefektúrában július közepén határozatlan időre le kellett állítani az Oszakai Elektromos Művek 1. sz. nukleáris reaktorát a hűtőrendszer meghibásodása miatt. Ezzel az ország összesen 54 atomerőműve közül már 18-ban nincs áramtermelés, ami nemcsak a lakosság számára okoz gondokat, hanem a szolgáltatóknak is tetemes bevételkiesést jelent. Újabb időleges leállításokra kerülhet sor a stressztesztek miatt, amelyekkel az összes atomerőmű biztonságát ellenőrizni fogják. A szolgáltatók a kiesést pótolni igyekeznek a hőerőművek újraindításával, de ez sem lehet tartós megoldás.
A lakosság félelmének adott hangot most szokatlanul éles felhívásában a nagaszaki polgármester. „Még nem tudjuk, hogyan, de az atomerőművek számát nullára kell csökkenteni!” – mondta. Az atomellenes hangulat, a tüntetések követelései már elérték a kormányszintet is. A minap egy parlamenti költségvetési bizottsági ülésen Kan Naoto miniszterelnök odáig ment, hogy nemcsak az atomenergetikai program teljes újragondolását sürgette, hanem azon belül az új, gyors szaporító technológiára épülő curugai Mondzsu erőmű lebontását is megemlítette. A legnagyobb példányszámú napilap, a Jomiuri Simbun szerkesztőségi cikkben óvott a ló túlsó oldalára eséstől. Gyors szaporító reaktorral az urán újrahasznosítása révén kevesebb nyersanyagból több energia állítható elő. Most, amikor Kínában épp júliusban indítottak be ilyen erőművet, és Dél-Korea is hamarosan üzembe állít egy ilyen berendezést, felelőtlenség lenne a Mondzsu bezárása, amelynek fejlesztésébe már több százmillió jent fektettek, írja a lap. A gyors szaporító atomerőművek különösen Franciaországban terjedtek el, elsősorban a külső forrásoktól való függetlenedés miatt, itt az atomenergia 80 százalékát adja az áramtermelésnek.
Japán most gondolkodóba esett: hogyan tovább az atommal? Minden atomerőművet bezárni, vagy az új technológiájú, gyors szaporító reaktorokat biztonságos környezetben, távol a cunamiveszélytől, tovább működtetni? Bár nagy ütemben folyik a napenergia hasznosítása, szélerőműtelepek kialakítása, geotermikus erőművek építése, ezek egyhamar nem pótolhatják az atomenergiát. De ahogy Japán túljutott az olajválságon a számítástechnika és az energiatakarékossági módszerek fejlesztése révén, úgy bizonyára az atomdilemmára is új megoldásokat fog találni, amelyekre érdemes lesz az európai országoknak is odafigyelniük.
