Az ausztráliai Nagy-korallzátonyon egy búvár megfigyelte, amint egy ajakoshal kagylót tart a szájában, és egy sziklának ütögeti; kisvártatva meg is lett a jutalma, hozzájutott az áhított lágy részekhez. Az akciót sikerült fényképekkel megörökíteni – ezek az első felvételek, amelyek egy hal eszközhasználatát mutatják be.

Az eszközhasználatot, amelyet egykor kizárólag emberi vívmánynak tartottak, az elmúlt évtizedekben széleskörűen dokumentálták az állatvilágban. A csuklyásmajmok például kalapácsként használnak köveket magvak, gyümölcsök vagy diófélék feltöréséhez, az új-kaledóniai varjak pedig gallyak segítségével húznak ki rovarokat egy üreges fából.

Az eszközhasználó halakra azonban kevés példa akad, különösen a természetben. A lövőhalak vízsugarát, amellyel „lelövik” a víz feletti ágról a rovarokat, sokan nem tekintik eszközhasználatnak. Néhányan eddig is láttak olyan halakat, amelyek meszes vázú élőlényeket (kagylót, tengeri sünt) ütögettek sziklához vagy korallhoz, de nem tudták ezt bizonyítani. Culum Brown, a sydney-i Macquarie Egyetem viselkedésökológusa a Coral Reefs című szaklapban megjelenő tanulmány egyik szerzője ezt tette meg. A Science magazin hírportálja szerint a kutató mobiltelefonnal fényképezte le az ajakos halat (Choerodon schoen leinii), mely a tudós megítélése szerint szemmel láthatóan pontos ütéseket mért a kagylóval a sziklára, amely alatt kagylóhéjtörmelék tanúskodott arról, hogy a hal nem első alkalommal végezte ezt a tevékenységet.

Elisabetta Visalberghi, a római Kognitív Tudomány- és Technológiai Intézet primatológusa szerint az eszközhasználat definíciója alapján az állatnak fognia és használnia kell az eszközt, mondjuk egy követ. A most dokumentált jelenségre inkább az elő-eszközhasználat kifejezés illik, mivel a kagyló kinyitását szolgáló eszköz (a szikla) mozdulatlan.

Brown azonban azzal érvel, hogy egy haltól nem lehet elvárni a főemlősökkel vagy madarakkal szemben támasztott követelmények teljesítését. A halaknak egyrészt csak a szájuk áll rendelkezésükre, ha valamit meg akarnak fogni, másrészt a víz más fizikai határokat szab, mint a levegő. Egy kalapácsot sem lehet hatékonyan meglendíteni a víz alatt.