A koponya jellegzetességei alapján úgy gondolják, hogy a megtalált majom, a Közép- és Dél-Amerikában élő fajokkal, a kapucinus és mókusmajmokkal áll rokonságban. A csontot Alfred Rosen berger, a New York-i Brooklyn College kutatója azonosította, s mint kiderült, a koponya az Antillothrix bernensis második megtalált példányának maradványa. A kutatók körében sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a Karib-szigeteken élő főemlősök egyetlen, véletlenül odakeveredett ős leszármazottai lehettek.

Ez a lelet azonban inkább azt támasztja alá, hogy térségben a főemlősöknek több fejlődési vonala létezett, a kérdés csak az, hogy hogyan és mikor kerülhettek oda majmok Dél-Amerikából, hisz annak kicsi az esélye, hogy sikeresen átcsónakázták volna egy fatörzsön a Karib-tengert. A legvalószínűbb, hogy a kilencvenes évek végén megtalált és mesebeli névvel ellátott elsüllyedt hegyvonulaton, Gaarlandián keresztül vándoroltak be, amely egykoron szárazföldi összeköttetést biztosított az Andok belső vonulatai és Hispaniola, pontosabban a mai Dominikai Köztársaság területe között.

Gaarlandia létezését egyébként évekkel a megtalálása előtt gyanította, és elméletként publikálta is egy magyar botanikus, Borhidi Attila, akinek szemet szúrt, hogy a Nagy-Antillák növényvilágának jelentős része az Andokból származik. A feltételezett és később megtalált földhíd, úgy tűnik nemcsak a növényeknek, hanem a majmoknak is utat nyitott a szigetvilág meghódítására, mintegy 30–35 millió évvel ezelőtt.

Antillothrix bernensis nevű majom csontváza