Drogos halál könnygáz miatt?
A 90-es években több olyan, halállal végződő őrizetbe vételről számoltak be, amelynek során az ellenszegülők ellen „paprikaspray”-t vetett be a rendőrség. 1993–95 között egyedül Kaliforniában 26 őrizetes halt meg közvetlenül a kapszaicint tartalmazó könnygáz használatát követően, és az elhunytak közül 19 vérében mutattak ki kokaint és/vagy más pszichostimulánst. Ám sohasem sikerült bebizonyítani az ok-okozati összefüggést, tehát hogy a kapszaicin valóban életveszélyes eszköz lenne, pedig az amerikai ügyvédek aztán igazán rámenősek.
Az persze köztudott, hogy a paprikaspray erősebb hatású az úgynevezett „hagyományos”, CN és CS elnevezésű könnygázoknál. A porlasztott folyadék a fájdalom- és hőérzékelő idegvégződéseket ingerelve jobban kaparja a torkot, erősebben égeti a szemet, amelyből aztán bővebben ömlik a könny is.
Ráadásul hosszabb ideig, 20–40 percig hat, mert a kapszaicint nem lehet „kikönnyezni”.
Ehhez hasonló kellemetlen érzést sok tapasztalatlan laikus is megtapasztalt, amikor vízzel próbálta kimosni a szeméből az erős paprikát (a paprikában ugyanaz a kapszaicin van, mint a könnygázban, csak az utóbbit szintetikusan állítják elő); ez nem megy, mert a csípős anyag nem reagál hideg vízre, és ugyanezért a vízivás sem csillapítja a torokfájást. Meg kell várni, míg szép lassan magától elmúlik a csípő hatás. Azonban szisztémás, az egész szervezetre veszélyt jelentő hatását sokáig nem bizonyították, és az ilyen könnygázt a világ számos országában ma is bevetik (nálunk legalábbis könnygázspray formájában nem).
San Franciscóban viszont John Mendelson, a St. Luke Kórház Függőség és Gyógyszerészeti Kutató Laboratóriumának kutatásvezetője állatkísérletekkel igazolta, hogy a kapszaicin drogfüggők vérébe jutva bizony halálos koktélt alkothat a kokainnal. Kísérleti egereknek 60 mg/kg dózisban kokaint fecskendeztek a hasukba. Ilyen mennyiségnél ebből a csoportból csak egy-egy egér hullott el. Ám amikor egy másik kísérleti csoport tagjainak ugyanilyen mennyiségű kokain mellé még kapszaicint is beadtak, a rágcsálók fele elpusztult. A kísérletet megismételték, úgy, hogy az állatok csak kokaint kaptak, de nagyobb dózisban, és ekkor az állatoknak már a felét elvesztették. Ha ehhez aztán még kapszaicint is beadtak, a kísérleti egerek kilencven százaléka elpusztult. Ugyanakkor a Forensic Toxicology nevű szaklapnak nyilatkozva Mendelson beismerte, hogy minden erőfeszítésük ellenére még nem sikerült rájönniük az interakció kórélettani mechanizmusára.
Sokan kételkednek is a kísérlet hitelességében. Egy cam bridge-i farmakológus, Andy Smith szerint hasba fecskendezve a kapszaicinból jóval több kerül a véráramba, mint ha könnygázzal lélegzik be. Erre más tudósok azzal kontráztak, hogy számos porlasztott anyag kitűnően felszívódik a tüdőből. Ráadásul a belélegzett anyag véráramba jutó részét nem igazán sikerül pontosan lemérni – a hasba beadottét viszont igen.
Egyébként nemcsak a XVI. században Dél-Amerikából Európába került és elterjedt erős paprikát kedveljük, hanem a hatóanyagát tartalmazó gyógyszereket is, amelyek igen hatásosak. A kapszaicintartalmú kenőcsök sikeresen csillapítják a reumás eredetű gyulladás tüneteit, a hátfájást. Orrspray formájában jó fejfájás-csillapító. Sőt a kapszaicin a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is megvédi bizonyos karcinogén, azaz rákkeltő anyagokkal, vegyületekkel szemben. A Nottinghami Egyetemen azt is bebizonyították, hogy a kapszaicin egyes daganatsejteket is képes elpusztítani. Márpedig minden hatásos gyógyszernek vannaklehetnek mellékhatásai és más szerekkel interakciói.
Szóval a vita nem eldöntött. Mindenesetre Peter Bibring ügyvéd, polgárjogi harcos felszólította az amerikai rendőri szerveket, csökkentsék annak kockázatát, hogy kábítószer befolyása alatt álló egyének érintkezésbe kerüljenek e veszélyes hatóanyaggal. Amire joggal kérdezett vissza a sacramentói rendőrség szóvivője: mégis, hogyan döntsék el egy rendőrségi akció közben, hogy milyen mentális vagy drogbefolyás alatt áll a letartóztatandó egyén? Arról egyelőre nincs szó, hogy betiltanák a „paprikaspray-t”.
