A testület (International Dark Sky Association) az amerikai Phoenixben tartott éves közgyűlésén titkos szavazással döntött a jelentkezőkről. Három észak-amerikai park után Európából a Zselicet terjesztették fel elsőként erre a címre - a magyar helyszínt a skót Galloway Forest Park követte. Érkezési sorrendtől függetlenül a jelentkezők mindegyike a két nappal ezelőtt tartott szavazáson megkapta ezt a titulust.

De miért kell egy sötétégbolt-park? A sötétségből is üzletet lehet csinálni? Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a - sok egyéb mellett - fénnyel is szennyezett településeken élő gyerekek jó része úgy nő fel napjainkban, hogy nem ismeri meg az igazi csillagos égbolt, a Tejút látványát. Ahhoz, hogy megőrizzenek olyan szigeteket, ahonnan biztosan láthatók az égbolt csodái akár szabad szemmel is, néhány éve egy éjszakai természetvédelmi programot indítottak. Ehhez az akcióhoz csatlakoztak hazai védett területek is. Legmesszebb a Zselici Csillagoségbolt-park jutott, hiszen felkerült a nemzetközi listára - a park területe megegyezik a 10,5 ezer hektáros Zselici Tájvédelmi Körzettel.

Zselic legfőbb értéke, hogy szabad szemmel a csillagos égbolt megannyi érdekessége látható. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke szerint ezt a csodát ebben az évben több százan megcsodálhatták. A büszke cím elnyeréséhez szükség volt a települések összefogására, hiszen az érintett önkormányzatok vállalták, jövőbeni fejlesztéseiknél meszszemenően figyelembe veszik a csillagászok kéréseit. Biztosan nem pásztázzák errefelé diszkólámpák az eget, mint ahogy tehetős portákon sem állítanak fel reflektorokat.

Amit viszont szeretnének felhúzni, az egy csillagvizsgáló. Műszer már lenne, mert a penci obszervatórium egyik, Pécsre vitt távcsövének nem sikerült állandó helyet találni a mecseki nagyvárosban. Ideális helye a zselici parkban lenne.

Hazánkból a Hortobágyi Nemzeti Park lesz a következő, amely hasonló, nemzetközileg is elismert védelmet nyújt a csillagos égboltnak.