Sok vizet találtak a Holdon
Az indiai műholdat tavaly októberben lőtték fel, egészen augusztus végéig jól működött, azóta megszűnt a Hold felszíne fölött 200 km-rel keringő műHolddal a kapcsolat, amely tizenegy műszert vitt magával.
Információink szerint az indiai űrszonda mellett a Cassini és a Deep Impact nevű űrszonda méréseinek elemzéséből is az következik, hogy az eddig csupán valószínűsített holdi víz nagyon is létező anyag. A vízre a sarkok környékén bukkantak, de hogy milyen mennyiségben, azt pontosan nem lehet tudni.
Az amerikaiak az idén júniusban lőttek fel egy szondát a Hold felé, fedélzetén az LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) nevű szondával, amely a tervek szerint október kilencedikén csapódik a Holdba. A felvert porfelhő vizsgálatával szeretnék kideríteni, hogy van-e vízjég a holdi sarki kráterek mélyén. A kérdés, úgy tűnik, már eldőlt.
Az eseményről szintén beszámoló The Times szerint a felfedezés nyomán megvalósulhat az az álom, hogy két évtizeden belül egy Hold-bázist hozzanak létre, emberi személyzettel.
A tudósok régóta remélték, hogy a Holdon van víz, s ezt felhasználhatják majd az űrhajósok ivásra, illetve (a vizet oxigénre és hidrogénre bontva) a légzésre, valamint az üzemanyag-szükséglet biztosítására.
Számos tanulmány megjósolta, hogy a Holdon, a sarkok környékén, a kráterekben lehet jég - de mindeddig erre nem sikerült bizonyítékot találni. Az indiai űrszondán elhelyezett NASA-műszer, egy speciális spektrométer viszont eleve arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévő ásványok elektromágneses sugárzását észlelve a víz után kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az első indiai Hold-misszió) egyik legfőbb célja - ennek ellenére a tudósok szerint az eredmény meglepetésnek számít. Az pedig kimondottan váratlan felfedezés, hogy még ma is keletkezik víz a Föld kísérőjén.
Az indiai irányítóközpont a múlt hónapban elveszítette az űrszonda felett az ellenőrzést, s így rákényszerült, hogy a tervezettnél előbb nyilvánítsa befejezettnek küldetését: ám a különböző berendezések ekkorra már továbbították adataikat a Földre. S egy tudós szerint amit megtudtak, az "a leglelkesítőbb áttörés legalább egy évtizede..."
