Nagy daganatátverés trójai módra

Valaha egyetlen - igaz, jókora méretű - faló elég volt Trója elfoglalásához. A benne ülő harcosok, miután bejutottak az egyébként bevehetetlen városba, már könnyen ellátták az ott élő ellenség baját. Ma a kutatók egészen apró "falovakat" (minisejteket) gyártanak, hogy a rákos sejtekbe hatolva titokban bevigyék a hatásos fegyvereket.

Két falovat egymás után valószínűleg nem toltak volna be városukba a trójaiak. A modern "trójai" minisejtekből viszont - amelyek ausztrál kutatók bejelentése szerint felhasználhatók a gyógyszernek ellenálló tumorokkal szemben - két garnitúra kell. Az elsőben a kommandósok ülnek, az ő feladatuk az őrség - az ellenálló képesség - kiiktatása, és csak utána jöhet a második hadosztály a (daganat)tömeget pusztító fegyverekkel: a rákos sejtek számára halálos mennyiségű kemoterápiás anyaggal.

A történet, mint már megannyi a modern tudomány történetében, az E. coli nevű baktériummal kezdődött. Most épp arra vették rá ezt az egysejtűt a kutatók, hogy ne középen, hanem a szélén osztódjon. Az eredmény mini baktériumsejtek születése. Ezeket megtisztították a bakteriális mérgektől, majd feltöltötték őket kemoterápiás gyógyszerekkel és antitestekkel. Mivel eredetileg azt szerették volna elérni, hogy az ép sejtek ne károsodjanak, mint a régebbi onkológiai gyógyszerek alkalmazásakor, a módosított baktériumot közvetlenül a kísérleti állatokban kialakult daganatba injekciózták, és a minisejtek szinte mellékhatás nélkül pusztították el a tumort. Csakhogy sok daganat idővel ellenállóvá vált a kemoterápiával szemben, így olyan módszert kellett találni, amivel ez az akadály is legyőzhető.

A rákos sejtek ellenállása egyes esetekben egy fehérje, az MDR1 túltermelésén múlik. A daganat "rájött", hogy ha ebből bőségesen termel, azzal eltávolíthatja a gyógyszert a sejtjeiből. Ha nem is képes a teljes medicinaadag kipumpálására, a hatását alaposan csökkentheti az MDR1-gyel. Amint a rákos szövetnek ez a "trükkje" világossá vált, a kutatók elkezdték keresni az ellenszert. Az ausztrál csoport felismerte: a minisejteket fel tudnák használni e fehérje termelésének felfüggesztésére is. Ennek bizonyításaként létrehozták az első számú falóba szánt "kommandósokat". Ezek olyan speciális ribonukleinsav (siRNS) szálak, amelyek ha bejutnak a rákos sejtbe, ott hozzákötődnek az örökítő- anyag (DNS) azon részéhez, amely az osztódás során továbbadja az utódsejteknek azt a tudást, hogy hogyan kell MDR1-et termelni. Ezzel a folyamat blokkolódik, az egyre növekvő (sok osztódással egyre több sejtet létrehozó) daganat új sejtjei nem tudnak gyógyszerkipumpáló fehérjét előállítani. Ezzel az első számú trójai ló (a minisejt) és a benne ülő kommandósok (siRNS) megtették kötelességüket, jöhet a kettes számú gárda, azaz a gyógyszer.

Az ausztrál laboratóriumban az emlő-, a vastagbél- és a petefészekrák elleni gyógyszereknek ellenálló ráksejtekkel beoltott kísérleti egerek sorban megkapták mindkét minisejt-sorozatot. A második hullám után a daganatok mérete és sejtjeinek száma csökkenni kezdett, bizonyítva, hogy az első adag valóban blokkolta a MDR1-termelést, és a gyógyszer ismét hatni tudott. Száztíz nappal később minden kezelésbe vont egér életben volt, míg a nem kezeltek már egytől egyig elpusztultak.

Míg Trójában nehéz munka volt a lovat begördíteni a városba, a minisejtek gyorsan bejutnak - a rákos sejtek körülveszik és bekebelezik őket. A folyamat neve endocitózis. Sok másfajta sejt is vesz fel ilyen módon sejtet vagy fehérjét, azonban eddig nem tudták, hogy a beteg sejtek is képesek lennének a minisejtek két adagját is elnyelni. "Amikor az első trójai faló megjelenik, a daganat sejtjei szinte kitárják előtte a kapukat. Majd felkészülnek a következőre, nem számítva arra, hogy abban már teljesen más anyag rejtőzik" - magyarázza Himanishu Brahmbhatt, az Sydney-ben működő Engeneic vállalat munkatársa, a kísérletek vezetője. Hozzáteszi: "A minisejteket a rák típusától függően számos gyógyszerfajtával és különböző siRNS-ekkel is fel lehet tölteni, hogy megakadályozzák a gyógyszer-rezisztenciáért felelős fehérje termelődését".

Daniel Anderson, a Massachusetts állambeli Technológiai Intézet munkatársa szerint "az új és ígéretes módszert valószínűleg sok egyéb probléma megoldására is fel lehet majd használni". Más kórképek kezelése során is alkalmazni tudnák az siRNS-eket, azonban eddig nem találták a megfelelő módját, hogyan tudnák hatékonyan keresztüljuttatni a beteg sejtek membránjain. A falovat, úgy látszik, nem mindenki akarja magától betolni (vagy bekebelezni).

A daganatos sejtek elpusztítása
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.