A dinnyeféléknek két közkedvelt változata ismert: a görög- és a sárgadinnye. Előbbi feltehetően Dél-Afrikából, míg utóbbi az egykori Perzsia területéről származik. Termesztésük ezeken a vidékeken több évezredes hagyományokra nyúlik viszsza. A görögdinnye kabaktermésének több mint 90 százaléka víz. Ennek köszönhető, hogy egy-egy jól megtermett gyümölcs elfogyasztása után szervezetünk szinte "átmosódik": a belek intenzívebb mozgása miatt gyorsul az emésztés, a vesékben fokozódik a kiválasztás, így a felesleges sók hamarabb távoznak a testből. A gyümölcshús pirosas színéért felelős likopin nevű növényi színanyag nagy szerepet játszik egyes szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésében.

A sárgadinnye különböző fajtái sok ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak: a gyümölcsben található kalcium és vas elősegíti a vérképzést, a foszfor nélkülözhetetlen a fehérje-anyagcserében, a C-vitamin pedig erősíti az immunrendszert. A termés húsos részének narancssárga színét adó béta-karotin és zeaxanthin véd a káros UV-sugaraktól, illetve megköti az ártalmas szabad gyököket. Ezek a vegyületek emellett jótékonyak a szem és a bőr működésére is.

A görögdinnyének mindezeken felül van még egy kedvező tulajdonsága: a gyümölcsben (különösen a héj alatt lévő fehér termésfalban) nagy mennyiségű citrulin található. Ez az 1930-as években felfedezett aminosav fokozza a szervezet nitrogén-oxid termelését, így közvetve tágítja az ereket, vagyis egyfajta természetes potencianövelő szerként hatva sokat segíthet az idősödő férfiak gondjain. (A kérdés kissé komolytalan folytatása a Jámbor pitbull blogban - A szerk.)