Amilyen viharos hónapok állnak a magyar úszósport mögött, stílszerű volt, hogy a tavasz eddigi legcsúnyább napján, a vasárnapi esős, szeles, hűvös idő elől „menekültek be” a sportági szövetségi küldöttek a margitszigeti Thermál Hotel konferenciatermébe, hogy megtartsák az évi rendes közgyűlést, meglehetősen élénk médiaérdeklődés mellett.
Ahogyan az valószínűsíthető volt – különösen azután, hogy Orendi Mihály, a MÚSZ ellenőrző testületének korábbi tagja is ezt javasolta –, Gyárfás Tamás elnök bizalmi szavazást kért az utóbbi hónapok nagy vitákat előidéző eseményei (Hosszú Katinka-ügy, Kiss László-botrány) után.
Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Napirend előtti felszólalásában Gyárfás azt mondta: „A Magyar Úszó Szövetség civil társadalmi testület, amely mindennemű politikai befolyás nélkül kell hogy végezze a munkáját. Bennünket ez a közösség választott meg. Engem, bármelyikünket csak ez a közösség küldhet el. Akármennyire méltatlannak tartom is az elmúlt hetek támadásait, úgy érzem, együtt kell végigcsinálnunk azt, amit elkezdtünk. Bármennyire ütnek-vágnak, állnom kell a pofonokat. Én nem futamodhatok meg, ennél sokkal nagyobb a felelősségem.” A Kiss László-ügyről megemlítette: „Körülöttünk szinte minden arról szól, hogy Kiss László mit tett 1961-ben, és ezzel ki miképpen szembesült. Ki mennyit hallott, mit tudott a több mint fél évszázada történtekről. Mi a személyében egy merőben más embert ismertünk meg, akinek sikerei fényében egy ország tündökölt. Nevéhez olimpiai, világ- és Európa-bajnokok sora fűződik. Mesteredző, több magas kitüntetés tulajdonosa. Általános megbecsülést vívott ki. Felnéztem rá edzőként, kapitányként, barátként. Ilyen mellbevágó fordulatra nem voltam felkészülve, annak kezelésére számomra nem volt recept.”